Knézich Károly utca

Az utcanév története

Nagy múltú egri utca. Az I. sz. kórháztól kiindulva halad az Eger patak Tűzoltóhídjáig. A régi káptalani városrészben fekszik.

Nevezték Káptalan-utcának, Széles utcának és Mecset utcának is. A 17. században itt volt a káptalani kúria, itt sorakozott a kanonoki házak jó része is, többnyire a nyugati oldalon. Erdődy püspök idejében, 1727-ben fejeződött be a középkori templom barokk székesegyházzá építése, és addig a még itt lakó kanonokok átköltöztek a székesegyház közelébe (így alakult ki a mai Kossuth utca).

1929-ben a Klebelsberg térről kiszorult dinnye és káposztaárusok ebben az utcában ütötték fel a sátraikat. Naponként 50-80 falusi szekér állomásozott az utcában. A káposztaszezon idején rothadó hegyek tornyosultak a gyalogjárók mentén, dinnyeéréskor pedig a dinnyeőstermelők tanyáztak az utcában addig, amíg csak el nem fogyott a kocsin levő áru. A közegészségügyi és idegenforgalmi szempontból tarthatatlan állapotnak Trak Géza polgármester vetett véget. Rendeletben tiltotta meg a dinnye kocsiról való árusítását, valamint ősszel a káposzta nagyban való árusítását, s azt csakis a Czifra téren engedélyezte meg.

Az utca mai neve a hős aradi vértanú emlékét őrzi.

Az 1899. október 6-i megemlékezésre készülve, Eger város képviselőtestületének közgyűlése a Mecset utcát a vértanútábornokról, Knézich Károlyról nevezte el, kielégítve ezzel a város lakosságának régi óhaját.

Lebontott érseki gazdasági épületek kapubejárata.

 

 Fotó Bartus János

Forrás: http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utc.../k/knezich_karoly_utca

Knézich Károly háza volt, lebontották.

Kispolgári lakóháza 18. századból. Knézich u. 30.