Ki volt Katona István, akiről teret neveztek el Egerben?

Kapor Elemér írása 1982-ből

Talán eszébe sem jutná az embernek, hogy toll végére tűzze, ha nem nyitna be a posta mellől áthelyezett újságos boltba, ahol éppen vita forr, hogy kiről nevezték el a Katona István teret. Mert az újságbolt a Tábornok-házban van, a Katona tér meg mellette. Ezen a téren nyüzsög az egri piac. Valami régi polgármester lehetett — így az egyik vélemény. — Dehogy polgármester—, képviselő volt a régi világban. — Ugyan már — bontja ki fölényét ismét valaki —, tudnivaló, hogy ő írta a Bánk bánt. — Az József volt — veti oda egy kis mérges ember. No, erre nagy csend következik. Ebbe a nagy csendbe szól bele ezzel az írással kutató. Se nem polgármester, se nem képviselő, se nem drámaíró. Ki volt hát Katona István, és miért kapott teret Egerben, és miért éppen azon a helyen? — Vissza kell lépni az időben, Pontosabban kettőszázötven esztendőt kell visszalépni, 1732 december 13-án, a Nógrád megyei Bolyk faluba, ahol éppen megszületett egy kis házban. Nevezetes évfordulója ez a magyar történelemtudománynak. Mert fölcseperedvén ő írta meg az első nagy magyar oknyomozó történelmi művet, a történelemtudomány máig is fontos forrásmunkáját. Mondjunk el róla annyit, hogy az egri jezsuita gimnáziumban diákoskodott, majd tanulmányai befejezése után a rend tanító intézeteiben, Gyöngyösön, Nagyváradon, Komáromban tanított. Történeti kutató munkássága egyre nagyobb tekintélyt szerzett számára. A Nagyszombatból Pestre helyezett egyetem megnyitó beszédét ő mondta 1770-ben. II. Józsefnek, a „kalapos királynak” azonban nem volt ínyére a magyar oknyomozó történetírás szelleme, mivel ez a történeti módszer nemcsak az eseményeket foglalja időrendbe, hanem az események okait, rugóit is kritikai vizsgálódással kutatja. Az efféle művelet szerfölött kellemetlen az uralkodóra nézvést, mert az európai történelem — mióta Európa az eszét tudja — a császárok és királyok viselt dolgaival van tele, a megviselt népek csak harcoltak és pusztultak a császárok és királyok hatalmáért. Mit tesz ilyenkor a császár és király? Betiltatja az oknyomozó történelem tanítását az egyetemem Katona Istvánt 1784-foen nyugdíjazták. Katona István  legjelentékenyebb, terjedelemben is legnagyobb műve a negyvenkét kötetes magyar történelem, amelyet szerzője a kor tudományos nyelvhasználata szerint — latinul írt meg, címe: História critica regnum Hungáriáé; ebből hét kötet az árpádházi királyokkal (:stírpis Arpadianae:) tizenkettő a vegyesházi királyokkal, huszonhárom pedig a Habsburg uralkodókkal foglalkozik. Emellett még huszonhat történeti művét tartja számon a tudomány. Elképesztő teljesítmény, még akkor is, ha szerzője hetvenkilenc esztendőt élt meg. Miért kapott teret Egerben Katona István? S miért éppen ott? Amikor az egri gimnáziumban tanult, Udvardy Pál szabómesternél volt szállása és ellátása. Ő maga írta műve 27. kötetében: Én még, mint gyermek, sok török maradványt láttam Egerben, mivel szállásom is török házban; s az iskola, amelyben jártam, török kápolnában vagy mecsetben volt. Szállásom Udvardy Pálnál, aki 103 éves volt, mikor 1744-ben meghalt, aki sokszor sírva beszélte el, mennyi rosszat kellett tapasztalnia és szenvednie a törököktől, akik Egerben voltak. Hol lehetett Udvardy Pál nevezetes, szabómester háza? Ahogyan Breznay Imre, helytörténetünk nagy kutatója kimutatta, a ház már az 1693-i adóösszeírásban szerepel, s a mai Maczky Valér utcában volt, az észak-nyugati sarokház mellett, ahol még e század negyvenes éveiben a Krausz-féle kerékpárjavító-műhely állt, ma pedig a főposta udvarának déli bejárója helyezkedik el. Bizonyára emléktábla is lesz itt egykoron, szövege így kezdődik majd: E helyen állt Udvardy Pál szabómester háza, benne lakott stb. stb.