Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig

Sugár István írása 1983-ból
Mindenképpen hiányt pótoló kötet hagyta el a közelmúltban a sajtót. Végre- valahára gondos és elemző kutatás eredményeként megjelenik előttünk az egri vár feltárásának nem egy vonatkozásban regényes története.
A szerző, Lénárt Andor, a Dobó István Vármúzeum könyvtárosa, három időszakot ismert fel a feltárás több emberöltőt felölelő történetében.
Az első, aki valóban felismerte Eger vára jelentőségét, Pyrker János László érsek volt Ez az úttörő munka Bartakovics Albert alatt is folyt, s alapjában csak a székesegyház bizonyos részleteire terjedt ki. Ipolyi Arnold nevéhez fűződnek a vár történetére vonatkozó első levéltári kutatások. 1881-ben jelent meg az első könyv Eger váráról Balogh János főhadnagy tollából, aki romantikus álmodozásával felszínen tartotta az erődítmény feltárásának szükségességét.
A korszerű feltárás első kezdeményezője Lénárt János kereskedelmi iskolai tanár, akihez másodiknak Pálosi Ervin jogakadémiai tanár társult. A munka 1925- ben vette kezdetét. A város másfél millió koronával tette lehetővé a munkálat be- indtítását. A Gergely-bástya s a vele kapcsolatban álló kazamata- és folyosórendszer, nemkülönben a Zárkándy- bástya feltárása nagy szenzáció volt a maga korában. A templomromok ásatása sem váratott sokat magára. A munkálatokba belekapcsolódott Pataki Vidor gimnáziumi tanár is, aki a feltárások mellett kivált a hazai és külföldi levéltárakban való kutatás úttörő munkáját végezte, s ezen a téren országos hírnévre tett szert.
A feltáró munkát jelentéktelen összegekkel támogatta a város, de ahhoz más szervek is hozzájárultak. Számottevő bevételt jelentett már az első években is a látogatók beléptidíja. Sőt kerámiaműhelyt is létesítették, melynek haszna az ásatásokat segítette. Kevesen tudják még a kortársak közül is, hogy Várásatási Bizottság alakult, — s ki hinné? — tengernyi energiát emésztett fel az adminisztráció, a várossal szemben köteles pénzügyi elszámolások bonyolítása.
Az ásatások alapjában 1940- ben Pálosi Ervinnek Egerből való elhelyezésével lezárultak; Pataki Vidor már korábban elkerült Egerből. De Lénárt János fáradhatatlan lelkesedéssel valóságos motorja volt az egri várkultusz további ápolásának.
A Lénárt—Pálosi—Pataki hármas örök időkre beírta nevét az egri vár történetébe, mert fizetség nélkül, minden szabad idejüket Eger vára feltárásának szentelték, s például napjainkban a kazamatákból kevesebb látható, mint amit ők feltártak. (!)
A felszabadulás után a honvédség vette birtokba a várat, amelytől csak 1949- ben vette át a közben megalakult Heves Egri Múzeum.
A kis kötetből sokat-ren- geteget tanulhatnak napjaink'várfeltárói is: miként lehet apró kis pénzekből, de nagy lelkesedéssel és ügyszeretettel hatalmas eredményeket elérni.