BUCHER ALAJOS

Bucher Alajos kelme gyáros 1863. január 18-án született Egerben. Szőlész-borász ismereteit az Óvári Gazdászok Akadémiáján (Mosonmagyaróvár) szerezte meg. .A 19. század egyik legnagyobb egri bortermelőjének és borkereskedőjének tekinthető

Szőlészetében a gyengébb asztali kategórián belül vörös-, fehér- és sillerbor egyaránt szerepelt, ezenkívül testesebb pecsenyeborokat és többféle aszút is előállított. Fiával, Bucher Gusztávval aszúkészítésre biztatta az egri termelőket,és a borászati kiállításokon mindketten szép eredményekkel szerepeltek. A Heves Megyei Gazdasági Egylet által szervezett 1859-es bemutatón Bucher Alajosnak több egri vörösbora az1855-ös, 1856-ös és 1858-as, két fehérbora, az 1857-es és 1858-as és három különböző évjáratú 1852-es és 1856-os és 1858-as, egri termésű aszúbora is elismerésben részesült. Fiának az 1875-ös országos borversenyen minden borfajtája, asztali fehérbor, könnyű vörösbor, vörös pecsenyebor, vörös aszú szépen szerepelt. Az 1880-ban megrendezett Kassai Borkiállításon jeles minőségi boráért ezüstéremmel ellátott díszoklevelet kapott. Az 1885-ös Országos Borászati Kiállításon a három- és ötéves, nehéz vörösboraival nyert. Bucher Alajos hétágú pincéjét az országos Borászati Lapok is bemutatta 1859-ben. A 100 ölnyi (kb. 180 mérer) hosszú pince egy előpincéből és hét ágból állt, amelyeknek különböző neveket adott, A „Teréz barlang” például a feleségéről kapta a nevét, a, Búölőben” pedig a legfinomabb csemegeborokat, aszúesszenciákat tartották butéliákban. A „Társalgóág” a bizalmas beszélgetések helyszíne volt, de volt még ,,Dobó ág”, ,Álmosöböl”, , Árpád üreg” és, Sárosy Gyula barlangja” is, amely utóbbit költő barátjáról nevezte el. Bucher a könnyebb boraival az Alföldön kereskedett, testesebb, nehezebb borainak pedig Felső-Magyarország volt a piaca, de szállított külföldre is, mint például Lengyelországba, Oroszországba, Poroszországba, Németországba, sőt Amerikába és Egyiptomba is. A borok Bucher elmondása szerint nem romlottak meg, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy az cgri borok a forró égövet és a tengeri utat egyaránt kiállják.

Bucher Alajos alapos szakértelmére utal az Egri Posta újság 1862. szeptember 21-i gazdasági híreiben megjelent útmutatása a szürettel kapcsolatban. Arra hívja fel a figyelmét a szőlő termesztőknek, hogy ne siessék el a szüretet, mert a termés „ Ha kissé kevesebb lesz is, csak jó legyen borunk, ugy nem fog sokáig pinczénkben heverni.”

Forrás: Egri Bikavér. Egy legendás bor története

Képen Bucher Alajos