KEGLEVICH MIKLÓS (1798 – 1847) megyei ellenzéki vezér, az Egri Kaszinó elnöke.
A Horvátországból származó Keglevich família első említése az 1300 körüli időkből származik. A család első ismert alapítója Péter (1485-1554) jajcai bán, aki Jajca várának védelmében tanúsított hősiességéért II. Lajostól Fejérkő várát kapta. A mohácsi csata után Ferdinándnak adta át Jajca várát. I. Ferdinánd magyar király ezért a tettéért horvát bánná nevezte ki, s további birtokadománnyal jutalmazta.
A Keglevich grófi család 1666-ban kapta meg hűbéri birtokként az akkoriban nagyon értékes waradi uradalmat és egészen 1894-ig volt birtokosa.
Gróf Keglevich Miklós életéről sok érdekes történet maradt fenn. Gróf Keglevich Ádám négy gyermeke közül a legkisebb, Miklós nem is különbözhetett volna jobban országos hírnevű bátyjától, Gábortól, aki a horvát eredetű császárhű família legmagasabb rangot elnyert tagja volt, két megye szolgabírája, királyi tárnokmester, a főrendi ház elnöke és Széchenyi István barátja. Miklós országos „hírnevét” különcségeinek, se szeri se száma tréfáinak, vaskos csínytevéseinek köszönhette. Nem véletlen, hogy, ahogy azt Jókai Mór feljegyzéseiből tudjuk, Kárpáthy János figuráját (Egy magyar nábob) illetve Bálvándy gróf (És mégis mozog a föld) vérbő, különc alakját a szilvásváradi gróf ihlette.
Aki olvasta Jókai regényét, jól emlékezhet Bálvándy grófnak a magyar színészetet pártoló gesztusaira. Nos, az eredeti figura, Gróf Keglevich Miklós a Pesti Magyar Színház egyik legnagyobb támogatója volt.
A szilvásváradi uradalom III. Miklós idején került a Keglevich család birtokába, ők voltak a település legnagyobb birtokosai egészen 1894-ig. Ez idő alatt épültek Szilváson az első manufaktúrák. A Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár létesült, s közeli Bükk erdőrengetegében üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők adtak munkaalkalmat a helybélieknek. A Keglevichek idején épült az azóta jelentősen átalakított grófi kastély, iskola, több uradalmi épület –pl. az Orbán-ház-, református templom és temető.
Az országos jelentőségű klasszicista műemlék, a szilvásváradi református kerektemplom építése is a gróf nevéhez kötődik. A gróf katolikus vallású volt, s a szájhagyomány szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta, de az egri érsekkel való nézeteltérése miatt a már épülő házat a református egyháznak adta. Ami viszont tény, az építéshez nyújtott segítségét egy kikötéshez kötötte. A templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie: "Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái". A felírat vasbetűi a Szalajka-völgyi vashámorban készültek.
Az 1833. évi október 22-re hirdetett részleges tisztújítás és követválasztás idején is vezető szerepet játszott, mint megyei ellenzéki vezér. A választást megelőző napon Pyrker érsek konzervatív hívei és a haladó gondolkodású megyei nemesek között fegyveres összetűzésre került sor Egerben. A választás napján ugyanitt erőszakkal választatták meg saját jelöltjüket országgyűlési követnek az ellenzékiek. Ennek következtében kirobbant perben Keglevichet is börtönbüntetésre ítélték. Szomorúan tünteti fel e per az akkori közállapotokat, a végletekig kiélezett pártvillongásokat. Keglevichet tartotta mindenki a vármegyében a hazafias nemzeti irány, a szabadelvű haladás első vezérének, ezért törtek vesztére a kormány emberei, ezért kellett bűnhődnie.
- február 2-án megválasztották az Egri Kaszinó elnökévé, aki már az alapításban is részt vett s évek óta tagja volt a választmánynak. A Kaszinó és az egri polgárság egyetlen elnökéhez sem mutatott annyi és olyan vonzalmat, mint Keglevich grófhoz. Egerben utcát neveztek el róla. Szilváson hunyt el 1848. február 15-én.
