EGRI FERTÁLYMESTEREK

Írás az egri fertánymesterségről 1906-ból.( Az írás stílusa korabeli.)

Fontos, nevezetes hivatal, sőt méltóság, amiről most szólni akarok. Ki még nem látott eleven fertálymestert fekete százrétű köpönyegében, melynéla benne lévő egyéniség méltóságosabb, az keveset látott abból, amit önérzetnek és komoly tisztességnek mondanak. Ha ünnepélyes alkalomkor kivonul a fertálymesterek feketélő serege, arról meg lehet győződni, hogy ily méltósággal csak a római szenátorok viselhették a tógát. Alig hogy a tél megkezdődik, máris csak úgy zeng Dobó víg városa a fertálymester szótól. Már attól kezdve választják őket. A választás ott mindig nagy a sor, hanem zajos és fényes fertálymesteri választás nélkül talán tél se volna Egerben. Elbújhat e mellett a követ vállasztás, minden eszem-iszomjával. Hány szörnyű disznóhalál esik áldozatul a nagy tisztességnek, a temérdek aprómarha gyilkosságról nem is szólva. Mint minden világi dicsőségnek, a fertálymesteri méltóságnak is nagy ára van, nem is említve azt a bámulatos vetélkedést, amely érte folyik. A választást pedig nem kisebb emberek, minta város-fertály kiérdemesült fertálymesterei végzik. Már pedig azt mindenki belátja, hogy ilyen méltóságos emberek számára pazarló, pompás lakomának kell kijárnia. Ősrégi szokás szerint, amint a hó leesik, megkezdődik a vérengzés, a malacok és az apró lábas jószágok soraiban, mert immáron közeledik a suttogó. Alkonyat felé szállingóznak a város-negyed érdemes volt fertálymesterei a folyó év nagyérdemű fertálymestereihez. Olykor a lakásán, de legszívesebben a föld alá a pinczéjében gyülekeznek arról suttogni, hogy ki legyen hát az új fertálymester?Hogy ez igen nagy dolog, az már nyilvánvaló. Meg kell hányni-vetni a dolgot. Kora hajnalig is eltart a nagy tanácskozás, mivelhogy a jó fiataloktól okosodik az ember., kancsótól pedig megvilágosodik az elméje. A fertálymester nem sajnálja kollégáitól se az itókát, se a harapni valót. E nagy suttogás után történik a nagy választás februárius hó első nyolc napján. Már kilencedikére készen kell vele lenniök, mert akkor van Apollónia-napja, mikor az ujonnan megválasztott fertálymestereket fölesketik a városházán. E nagy ünnepségre százrétű fekete köpenyeikben megjelennek az összes fertálymesterek. Az ünnep fényét így növelik naggyá meg azon felül következik a fröstök a megválasztott új fertálymestereknél. Tudni való, hogy fröstöknek délelőtt van az ideje, de hogy mikor végződik ilyen fröstök, az Eger legbölcsebb férfia se tudná megjövendölni. Úgy valamikor öreg este felé, ennyit lehet bizonyosan állítani róla. Persze különféle bor és pecsenye kijár illendőképpen az ily nagy ünnephez. De ez még csak szoktató a nagy méltósághoz. Körülbelül egy hónapra rá jön a java; vagyis a jónak egyik része; a föltétel, amikor nagy menetben, harsogó zeneszóval viszik az új fertálymesterhez az ékesen kifaragott fertálymesteri pálcát. Ez bizony estefelé történik. Nem volna-e hiányos a nagy ünnep vacsora nélkül? Épen ezért az asztalra kerül ami szemnek- szájnak kedves, ami ínyt csikland; a magyar konyha minden gyönyörűsége, büszkesége. Nem ritka, de rendes dolog, hogy 12-16 tálételt tálalnak fel, annál is inkább, mert erre a lakomára a fertálymesterné barátnék is megjelennek, akiknek rosszallásától nem tanácsos, szükséges is rettegni. Ezzel azonban még nincs vége a lakomának. Mikor letelik a fertálymester éve, akkor adja a végső de pazarabb lakomát. Hadd maradjon szájokban az íze! Emlegessék még sokáig. Így kívánja ezt a méltóság és a becsület. E fényes lakomának a neve : letétel. Ha valaki mindezek hallatára az gondolná, hogy a fertálymesterséggel valami rengeteg hatalom jár, az nagyon csalódnék.Igaz az egriek nagyon ragaszkodnak hozzá, nagy tisztességnek tartják, pedig a vele járó kötelesség szolgai foglalatosság. Hogy egri szóval éljek a fertálymesterek, tulajdonképpen a város előljárói. Ők adják kézhez a városi tanácsvégzéseit, az idéző leveleket, sürgetik az adót és más efféle szolgálatot teljesítenek a tanács rendeletére. A fizetés s különb a szolgálatnál. a tizenhetedik században 12 forint készpénz, 14 véka búza volt a fertálymester volt az évi konvencziója, ma is mindössze 90 forint a fizetésök. Mégis már megtisztelő, bizalmi állás lett. A fertálymesterek teendőit a török kitakarodása utána decuriók, városi tizedesek végezték, valami csekély fizetésért. Nem is voltak egyebek, mint a város cselédjei. Míg élő szóval folyt az igazság, ment is a dolog, de mikor a tizedes-mesterséghez már tudás is kellett, a város ügyei a tizedesek kezén megakadtak. Ekkor XVII. század közepén azt határozta a bölcs tanács, hogy a város „helyes” házzal bíró polgárainak tartozó köteleségök a decurió kötelességét végezni s egyúttal azt is elrendelte, hogy negyedenként válasszák őket, azóta a nevök is megváltozott: fertálymesterek lettek. 1760-banvolt az első fertálymester választás, mikor még Dobó híres városában a ráczok, németek laktak, magyarok bizony kevesen. A lakosság leginkább kereskedéssel foglalkozott, hát a fertálymesterkedés miatt saját dolgukat kellett elhanyagolniuk. Kezdetben nem is tudott nagy népszerűségre vergődni a fertálymesterség. Még 1790-ben is megtörtént mikor Farkas Pált választották meg valamelyik negyedben fertálymesternek Ő „csúfosan megvetette a fertály kívánságát és azt üzente, hogy bírája se lenne a városnak nem hogy fertálymestere!”. Csak 1805-ben győzedelmeskedtek az ellentartók. Eltörölték a választást, újra fogadott decuriók végezték a fertálymesteri teendőket.Megint a város cselédje lett a fertálymester. De nem sokáig.A választás hívei már 1808-ban visszaállították a fertálymesterség fényét, mert a választásból kifolyó közbizalom emelte méltósággá ezt a sajátságos hivatalt. Azóta végzik is fényesen az egriek legnagyobb dicsőségére. A nagy traktáért és amiatt, hogy egyik másik embernek vagyonkája is rámegy a nagy méltóságra, olyik városatya időnkint keményen leszólja a fertálymesterséget a városi gyűlésen. A beszédet meghallják, még tán ütnek is rá egyet fejökkel, hanem a fertálymester testület megyen a maga útján. Évről-évre kiegészítik a testületet uj választással, s a trakták is bizony megmaradnak. Úgy volt kezdetben, hogy ezt a méltóságot a parasztrenden lévő szőlő- és földmíves polgárok foglalták le maguknak. Alig is engedtek maguk közé kaputos embert. Ma is csak kevés uri és iparos fertálymester van; nagyon népszerű uriembernek kell annak lenni, akit a többségben lévő szőlő- és földmívesek megtesznek fertálymesternek. De azért már van egynéhány ügyvéd, tisztviselő fertálymester is, sőt fertálymester papjuk is van és ez rendesen miséz nekik és ez a pap kanonok volt, sőt most már püspök lett.Természetesen a jobbmódú emberek a fertálymesteri fizetést helyettesítőknek engedik át, aki a teendőket végzi helyettök. Mindebből pedig megdönthetetlenül következik, hogy méltó joggal és büszkeséggel viselik a fertálymesterek ezt a százrétű köpönyeget, mert a közbizalom adta vállukra. Teljes biztonsággal és nagy vidám orcával viselhetik, mert fertálymesterség ellen hiába fenekednének valamely okosok. Az csak akkor halhat meg, ha a szíves vendéglátást, a jókedvet temetik el Egerben. E kettő pedig Dobó víg városában sohase halhat meg.

Írta: Gyöngyösy László 1906. évben