Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
1863-ban az épület északi szárnyát nyugat felé tizenhárom öl hosszúságban megtoldották. 1887 nyarán a gimnázium déli végéhez toldva pedig tornatermet építettek. Az egri gimnáziumban ezekben az években egy osztályban 60-70 tanuló is tanult. A magas létszámból is fakadt, hogy magas volt a bukott tanulók száma is: 1871-ben az összes tanulók egyharmada.
Alpár Ignác irányításával 1900-1901-ben megépült a keleti szárny, így kialakult a négyszög alapú belső udvar. A konvent északi részét hozzáidomították az új szárnyhoz. A tornacsarnokot lebontották, s némileg nagyobbat építettek helyette. A kétemeletes épület mai beosztása nagy vonalakban megfelel a ma ismert egykori beosztásnak. Az iskolának két udvara lett: a primus és a belső udvar. nevelés-tanítás eredményességét nagy-ban segítette, hogy az intézménynek az 1912-13. tanévében 22 850 kötetes könyvtára volt. A ter-mészettani szertár „kincseit” 9 üvegszekrényben helyezték el. Az állattani gyűjtemény – a lepkék nélkül – 1952 darabos, a növénytani 7821, az ásványtani 2082, a vegytani szertár 546 tételből állt. Volt még érem-, pénz-, régiség- és néprajzi gyűjteménye, földrajzi szertára. A történeti, filológiai és képzőművészeti múzeum illusztrációit, diapozitív képeit nem is lehetett pontosan megszámolni. A Magas-Tátrát ábrázoló olajfestmény Bajzáth Lajos tanár munkája (1896). Híressé tette az iskolát, hogy 1873-tól 1917-ig meteorológiai állomást működtetett. Ugyancsak a nevelés-tanítás eredményességét segítette az ösztöndíjak, a jutalmak és segélydíjak széles rendszere. A valláserkölcsi nevelésben a legjelentősebb az 1896-ban megalakult Mária-kongregáció. Jelentőssé fejlődött az énektanítás. Külön kiemelendőek a IV-VII. osztályosoknak szervezett tanulmányi kirándulások. 1902-13 között lényegében bejárták az akkori ország minden tájegységét. Az iskola tanárai részeivé váltak a város tudományos és társasági életének is. A tanári karból kiemelendő Szvorényi József és Maczki Valér, akik közéleti és tudományos tevékenységükért Ferenc József-rend lovagkeresztet kaptak. Nevüket utca is őrzi Egerben. Négyessy László híres irodalmár itt érettségizett, és rövid ideig tanított is. Az iskolánkban érettségizett Rajeczki Benjámin ciszterci szerzetes, népzenekutató és zenetörténész.
Az I. világháború éveiben az iskola tornaterme 21 hónapig volt hadikórház. A bevonultatott diákok közül 87-en haltak hősi halált. 1918 és 1919 között politikai zivatarait nagyobb kár nélkül vészelte át az iskola. A vesztes háború, a vallásellenes politikai kísérletek, a trianoni sokk után kellett újra megindítani az intézményt.
1927-ben tökéletesítették a vízvezetékes vízellátást. 1934-35-ben egységes blokká vált a cserkészotthon, az igazgatói iroda, a tanácskozó-terem, megépült az orvosi rendelő. 1927-ben szentelték fel a régi iskolazászlót. 1931-ben felállították Szent Bernát szobrát. 1945 őszén megindult az általános iskolai képzés. 1948. június 22-én számba vették az iskola vagyonát, majd a zár alá vétel után, július 28-án megtörtént a vagyonmegosztás. Az épületet 1949. március 19-én adták át az államhatalomnak.
1957 őszétől indult meg újra egy osztállyal a gimnáziumi képzés, hogy aztán 1959/1960-tól a tanítóképzés megszűnésével újra Gárdonyi Géza Gimnázium működjön az épületben. A hatvanas években általánossá vált a koedukáció és a tagozatos tanítás. Az 1962/63-ban megépült új épület 8-cal növelte a tantermek számát, s az első emeleten létesített átjáró folyosóval kapcsolódott a régi épülethez. 1972/73-ben indult az óvónői szakközépiskola. 1985-ben alapították a Gárdonyi-díjat, amelyet a négy éven át kimagasló tanulmányi és közösségi munkát végző diákok kapták
- évtől Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola lett az iskola neve.
