NYÁRI PÁL

Teljes nevén Bedeghy Nyári Pál, születési évét nem ismerjük. Elő- neve szerint a család a tolna megyei Bedeg faluból származott. A XVI. század elejétől a másik családi birtokközpont a Nyitra megyei Berencs volt. Nyári Pál apjának egyik nagybátyja volt Nádorfehérvár védője, Mohács sebesültje, Bécs 1532. évi ostromának hőse, 1535-ben család- ját bárói rangra emelték. Apja, Lőrinc, Hont megyei főispán, szolnoki főkapitány (1551-52), a vár feladásakor török fogságba esett, néhány hónap múlva Huszár István váltotta ki. Pálnak három fivére és négy leánytestvére volt.

Fiatalabb éveiről alig tudunk valamit. Viszonylag korán nősült; fe- lesége, enyingi Török Zsuzsanna révén Pápa, Gesztes és Diósgyőr vá- rak és uradalmaik birtokába jutott, később Sirok vára és uradalma felett is rendelkezett. Felesége 4 fiúgyermekkel és egy leánnyal ajándé- kozta meg. Rezidenciájuk a diósgyőri vár volt. Egri főkapitányi kine- vezése előtt Szendrőn és Füleken szolgált. Ez utóbbi várban mindössze egy évig volt kapitány, 1593 őszétől.

Nyári Pál Egerben

1594. szept. 30-án kezdődött a beiktatási ceremónia Egerben és okt. 2-ig tartott. A király képében" Orlle Miklós kamarai tanácsos és Dersfi Miklós honti főispán volt jelen. Provizorát, Kauffny Benjamint már július 13-án beiktatták (Kapronczay György kamarai perceptor és Sze- benyi János harmincados jelenlétében). A viceudvarbíró Fiók Imre szám- vevő lett. Hevesi alispánja Széki Pál.

A katonai helyettese Pásztohy Gergely lovaskapitány, második he- lyettese Barchay János. Első várnagya (föporkoláb) még mindig a ve- terán katona, Korláth Kristóf, a második várnagy Várkony Jakab volt. A német csapatok parancsnoka a királyi építész, Stella Kristóf lett. 1595 tavaszától Pásztohy Gergelyt kinevezték a szarvaskői vár kapitá- nyává és ekkor Barchay János lett Nyárinak az első helyettese. 1596 nyarán Szarvaskön már Gál János a várkapitány.

A rárőrségben ismét az előírt állomány tartózkodott (felvidéki vá- rosok drabantjaival töltötték fel az üresedéseket), azaz 500 magyar lo- vas. 200 magyar gyalogos, 250 német gyalogos és 50 lovas puskás német (archibuser). Felemelték végre a zsoldot, amely jó évtizede okozott fe- szültségeket. A magyar lovasnak 3-ról 4-re, magyar gyalognak 2-ről 3-ra, német puskás lovasnak 8-ról 12 Ft-ra emelték a havi illetményét. Ebben az összegben a természetbeni juttatás is benne foglaltatik. Fel- emelték a főkapitány fizetését is: Nyári a dupláját kapta, mint Prépost- vári: 200 Ft havi illetményt biztosítottak a részére (kisebb hányadát természetbeni juttatás formájában).

Nyári rövid életű parancsnokságát a sok külső katonai vállakozá- sokban való részvétel miatt a vár ügyeinek az elhanyagolása jellemez- te. Nyárit 3 hónappal a beiktatása után Pozsonyba rendelték. 1595 nya- rától Miksa főherceg seregében harcolt, részt vett Szolnok októberi ostromában. 1596 nyarán a Hatvan ellen indított hadjárat, illetve ost- rom miatt volt távol. A vár szeptember 3-i bevétele után még napo- kig Hatvan alatt táborozott. Holott szept. első hetében már értesült ké- mei által, hogy a szultán serege Eger ellen vonul. A főherceg Hatvanból szept. 10-én érkezett vissza Vácra, de Nyári még nem ért ekkor haza Egerbe. A szultán szept. 20-án Eger alatt volt, szept. 23-án az ostrom- zár már teljes.

Szeptember második-harmadik hetében 2500 fő körüli segítő had érkezik a várba. A legnagyobb létszámú a Johannes Jacobus Thurn vezette morvaországi sereg (kb. 1000 fő), és Wilhelm Terska serege: 500 német puskással és kb. 250 vallon gyalogossal. Johannes Kinski 500 vallon gyalogost hozott. A több, mint 250 olasz gyalog vezetőjét nem ismerjük. Időben megérkezett Claudio Cogonara föhadmérnök is. Tu- dunk spanyol tisztekről, angol trombitásról, lengyel és svéd katonák- ról. Érthető, hogy ilyen tarka összetétel mellett és rendelkezésre álló igen rövid idő alatt egy Nyárinál gyakorlottabb katonai vezető sem tud-

ta volna egységbe forrasztani a védelmet. De a szemtanúk leírásából tud- juk, hogy Nyári erélytelen parancsnok volt. A török ágyúzások nyomán keletkezett rések betömését szorgalmazó Cogonara nem kapott egyértel- mű parancsot, többször Nyárit meg sem lelte, aki állandóan változtatta a tartózkodási helyét. Ha rátalált, levetkőzve ágyában feküdt (apródjai nem merték felébreszteni). Amikor okt. 4-én az egyik török akna a kül- ső várban a fal alatt felrobbant, az ottani bástyát a török ideiglenesen elfoglalta. Egy lőporos hordó szándékos, vagy véletlen felrobbanása a külső várban pánikot keltett. S Nyári ahelyett, hogy elszigetelte volna e területet és megszervezte volna visszafoglalását, hiszen a külső vár- ban volt ő is akkor, futásnak eredt; leereszkedett a Sötét kapu előtti mély várárokba és onnan belépett egy titkos kijárón a belső vár bás- tyájába. Sokan látták őt, és még azokról a területekről is megindult az áradat a Sötét-kapu felé, amelyeket biztosan a kezükben tartottak. A külső vár eleste (feladása) nagy vérveszteséggel néhány óra alatt le- zajlott.

A belső vár még okt. 10-én is sikerrel verte vissza az eddigi leg- nagyobb ostromot. Ezután a katonák egy részénél váratlanul nagy csüg- gedés vett erőt. Egymás között feladásról tárgyaltak, s Nyári csak for- málisan tiltakozott, akadályt nem gördített, az árulók szabadon csele- kedtek. Okt. 12-én Bektas szolnoki béget túszul adva a török megkezd- te a feladásról szóló tárgyalást és estére megállapodtak Besenyei György, Balogh Mihály, Johannes Kinski, Wilhelm Terska, Kardos Pál, Bor- bély Ferenc tisztekkel, illetve Paczona Máté káptalani helynökkel, sza- bad elvonulásban, csupán átmenetileg fogják Nyárit, Kinskit, Terskát és Cogonarát őrizetbe venni.

Okt. 13-án bevonult a török a várba. A katonákat kivezették, majd a tábor szélén a németeket lemészárolták, a morvákat, vallonokat és valamennyi tisztet fogságba vetették, még a tárgyaló küldöttséget is. Azokat viszont, akik a tárgyalás napján már kivonultak a várból és áttértek az iszlám hitre, szabadon bocsájtották. Besenyei és Cogonara már okt. 14-én megszöktek; Nyári Pálnak később nyílt alkalma erre. Ot Ibrahim nagyvezér sátrában őrizték. Amikor okt. 23-án a mezőkeresztesi csata első napján az egri táborba visszamenekülő török pánikot keltett, sátrát néhány percre őrizetlenül hagyták és Nyárinak ekkor sikerült kimenekülni.

Nov. 10-i igazoló jelentésében a vár elvesztésének minden felelős- ségét a vallonokra hárította. Az uralkodónak Miksa főherceg már okt. 28-án kedvező véleménnyel volt Nyári szerepével kapcsolatban. Nyárit nemhogy igazolták, de a vár költségvetési elszámolásához csatolt jelen- tését tudomásul véve a kiadásait rögvest kiegyenlítették.

Az uralkodó részéről Nyárit övező megbecsülés jelének tekinthetjük, hogy már 1597-ben kinevezték nagyváradi főkapitány-helyettessé Király György főkapitány mellé. 1598-ban Rödern Menyhért főkapitány mellett, Király György után a másodhelyettes. 1598. szept. végétől november 2-ig tartó nagy török ostromban Nyári vitézül harcolt, harcálláspontja a királyfi bástya, ahol okt. 20-21-én a legnagyobb török rohamban sze- mélyes bátorságával tűnt ki.

1599 tavaszán kinevezték Nagyvárad főkapitányává. Még 1599 nya- rán, ill. őszén megostromolta (sikertelenül) Bélavárt, és elfoglalta Sarka- dot. Basta György generálissal igen szoros kapcsolatot tartott. 1603-ban hűséges szolgálatáért az uralkodó főpohárnoki méltósággal jutalmazta meg. Felesége elhalálozván ekkor újra nősült. Új asszonya Várday Katalin volt, Thelegdy Pál özvegye. Ebben az időszakban tért át a

református hitre. 1604-ben leánygyermeke született, Krisztina, aki Esz- terházy Miklóshoz, az ország nádorához ment feleségül 1624-ben. A család tartózkodási helye Kisvárda és Királyhelmec.

1605 elején a császár követeként csatlakozott Bocskayhoz, aki nek főudvarmestere lett, politikájában jelentős szerepet vitt. 1606 augusz- tus második felében Bocskay nevében Czobor Mihállyal együtt a budai pasával tárgyalt Adonyban. Tájékoztatta a bécsi békekötésről és jóvá- hagyását kérte. Másrészt előkészítette a Habsburg császár és a török szul- tán béketárgyalásait. 1606. dec. 28-án, egy nappal Bocskay halála előtt a kassai országgyűlés őt és Homonnay Bálintot jelölte gubernátornak, Nyári Pál a belső ügyek kormányzását vitte volna. Része volt Kátay Mihály kancellár elfogatásában és 1607 elején történt kivégzésében. Ekkor a bécsi udvarnak több hűségnyilatkozatot tett: Kassát, Felső-Magyaror- szágot még élete árán is megőrzi a királynak. Homonnay Bálinttal és a fejedelemmé választott Rákóczi Zsigmonddal ellentétbe került, és még ugyanebben az évben váratlanul meghalt.