KANDRA KABOS (JAKAB), történsz, néprajzkutató

az egri főkáptalan levéltárnoka.

Kandra András bányász és Szabó Julianna fia, szül. 1846. április 29. Felső-Bányán. A gimnáziumot 1858-tól kezdve s a teológiát Egerben végezte. 1869. július 25-én miséspappá szentelték föl. Első kápláni állomása Szíhalom volt, honnét Kistályára, később Verpelétre rendeltetett szintén segédlelkésznek. 1877-ben hejőhábai lelkész lett, mely állomását a következő évben a nyirlugosi plébániával cserélte fel. 1881-ben, hogy a tudományoknak élhessen, lemondott javadalmáról és Egerbe költözött, hol mint karkáplán működik. 1886-tól kezdve az egri főkáptalan országos levéltárának, hites jegyzői címmel, levéltárnoka. Irodalmi működése leginkább a történetírás terén nyilvánul és munkásságáért nyerte a Borsodmegye monographisa címét. Írói tehetségének fölébresztésében és kiművelésében sokat köszönhet Ihász Gábornak, ki nyelvek tanulására ösztönözte. Szvorényi Józsefnek, ki szívesen segítette tanácsaival, végre Ipolyi Arnoldnak, ki irodalmi irányával hathatós befolyást gyakorolt szellemére. Érdemei elismeréséül Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1878-ban a műemlékek országos bizottságának kültagjává nevezte ki, a tiszafüredi régészeti társulat pedig 1886-ban tiszteletbeli tagjai közé választotta.

A magyarság őstörténetére vonatkozóan a krónikás hagyományból építkezett mindenki, kivéve azt az újabb generációt, amely a külföldi források ismereteit kezdte nemzeti nyelvünkre átültetni. Nagy vitát váltott ki Magyar mythologia c. műve (Eger, 1897). 1885-ben megindította az Adalékok az egri egyházmegye történetéhez c. folyóiratot.

1898-ban ő adta közre Samassa József egri érsek költségén a Váradi Regestrumot. Megírta a mátrai Benevár és a bükki diósgyőri vár történetét, társszerzője volt az egri alapítványi női kórház históriáját bemutató kötetnek is. A Magyar Koronában Barkóczy Ferenc püspökről publikált egy tanulmánysorozatot, de írt Szent Buldusról, a felsőtárkányi karthauziakról, a kácsi apátságról, Aba Sámuel királyról vagy az egri céhekről is.Tanulmányai elsősorban a Századokban, az Egri Egyházmegyei Közlönyben, a Turulban, az Archelogiai Értesítőben jelentek meg.

Egy hihetetlen munkabírású és kimondottan termékeny kutató, pap, levéltáros hagyatékának megjelent gyűjteményes kötete. Sok más mellett elévülhetetlen az, amit Kandra Kabos a magyar mitológiakutatás terén produkált. Ezen túlmenően is nagyon széleskörű kutatások tömegét hagyta az utókorra. 1905. június elsején hunyt el, szépen felújított síremléke a Kisasszony-temetőben látható.

Egerben utcát neveztek el róla.

Forrás: arcanum.com