KÁDAS GÉZA ÚSZÓBAJNOK ÉS FORRADALMÁR (1926-79)

1926. augusztus 7-én született Egerben. Édesapja, id. Kádas Géza építőmester volt. A három testvér közül ő volt a legidősebb, húgai Mária és Rozália. Osztálytársa, Válent Gyula 1938-ban vitte először az egri uszodába edzésre. 1946-tól az Egri Barátság Sport Egyesület, 1948-tól az Egri Szakszervezetek Testgyakorló Köre, 1950-től pedig az Egri Fáklya versenyzője volt, mindvégig Bakó Jenő az edzője. Az egri úszók 1946. július 14-én meghívást kaptak az olimpiai úszókeretbe, ahol óriási sikert arattak, élükön Kádas Gézával. A XIV. Nyári Olimpiai Játékokat Londonban rendezték meg 1948- ban, ahová Egerből három úszó utazott: Kádas Géza, Válent Gyula és Pók Pál a vízilabda-válogatott tagjaként. Augusztus 15- én az olimpiai úszóverseny magyar hőse Kádas volt, aki az összes távon élete legjobb eredményét érte el, s két távon is Európa legjobb úszója lett. A 100 méteres gyorsúszásban olimpiai 3. helyezést ért el, a 4×200 m-es gyorsváltó tagjaként ezüstérmes lett. 1950-ben Párizsban is jól szerepeltek az egriek. Február 25-én a Magyar Úszó Szövetség díszoklevelet küldött Kádas Gézának és Bakó Jenő edzőnek addigi értékes munkájukért. November 25- én a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársasági Érdemérem Arany Fokozatával tüntette ki. Az Országos Testnevelési és Sport Bizottság 1951. május elsején a sportolók minősítése során 300 magyar élsportolót tartott érdemesnek a „Kiváló sportoló” címre. Ezt a megtisztelő címet az egriek közül Kádas Géza és Utassy Sándor kapta meg. A XV. Nyári Olimpiai Játékok helyszíne 1952-ben Helsinki volt. Az olimpián Kádas Géza a gyorsúszásban és a váltóban 100 m-en ötödik helyezést ért el, ami betudható rossz lelkiállapotának. Lassan kezdett, később már hiába hajrázott, ellenfeleit már nem tudta megelőzni. Az 1953 augusztusában rendezett Bukaresti Világifjúsági Találkozón a 100 m-es gyorson Kádas 57,6 mp-cel fölényesen győzött, és tagja volt az országos csúccsal győztes 4×100 m-es férfi vegyes váltónak is. Abban az időben már a világ legjobb úszói között tartották számon. A Torinóban rendezett Európa Bajnokságon Kádas egy arany (4×200 m-es gyorsváltó), és egy bronzérmet (100 m-es gyors) szerzett. Nagyon szerették, nemcsak világra szóló eredményeiért, hanem szerény, kedves magatartásáért is. Egerben 1956-ban aktívan részt vett a forradalmi eseményekben. Folyamatos kapcsolatot tartott Jobb Lászlóval, a Forradalmi Tanács Védelmi Bizottságának parancsnokával. Kádas is tagja volt az említett szervezetnek. 1956. november 4-én Jobb megbízásából több társával együtt Verpelétre utazott az ott állomásozó katonai alakulat parancsnokához azzal a céllal, hogy Eger védelmére bevonják az ottani katonai egységet az érkező szovjet csapatok elleni harcban. Bíró Lajos főiskolai tanár az METESZ elnöksége nevében őt bízta meg az Államvédelmi Hatóság titkos iratainak feldolgozásával, amelyet a Líceumban őriztek. A Forradalmi Tanács Védelmi Bizottsága Kádas Gézát választotta meg az úgynevezett Politikai Osztály megszervezésével, amelynek az volt a feladata, hogy a volt ÁVH-s tisztek és más funkcionáriusok ügyeit felülvizsgálja. Novemberben a nyomdában az Igazság című lapot több száz példányban kinyomtatta, mivel korábban azt a kijelentést tette, hogy ez az igazi újság. Kádas december 9-én megvásárolt ötven darab Népszabadságot, és azokat az utcán nyilvánosan elégette. A bírósági tárgyaláson az őt ért vádakból csak ezt ismerte el. Ügyét a Budapesti Katonai Bíróság a Jobb László és társai perében tárgyalta, és IV. számú vádlottként 8 évi börtönre ítélte, mint a „prominens egri fegyveres ellenforradalmár”-ok egyikét. A forradalmi események másik jeles szereplőjével, Törös Károly főiskola tanárral és családjával egy házban laktak. Az akkor 14 éves ifj. Törös Károly naplójában ezeket írja: „Belecsöppentünk, megváltozott minden. Szinte hihetetlen. Uszoda a legérdekesebb. Ennyi osztályon kívüli egy helyen, na és a Dobó. Apu a Munkástanács elnöke lett a Főiskolán. Kádas Géza, mivel nem került ki az Olympiára, nyakig benne van. Én vagyok a fullajtár. Viszem a híreket Apu és Géza között… A főiskolások fegyverrel jönnek-mennek. Apu csillapitja őket, imádják. Géza is nagyon népszerű. Hallgatnak rá is, szerencsére… Aztán mindennek vége. Aki tud lelép… Megjelenik két teherautó, hogy Gézát és minket családostul kivisznek Németországba. Apunak kézilabda válogatott kapitányságot ígérnek ott. Egyik sem ment… Házkutatás Gézánál. Pince, padlás. Én látom mikor az ávós eldugja a pisztolyt a padláson. Bizonyíték Géza ellen. Szólok. Jól seggberúgnak. Gézát viszik.” A börtönből 1961-ben szabadult. Lelkileg és fizikailag összetörve tért vissza szülővárosába, ahol segédmunkásként alkalmazta az Egri Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat, amelynek 1956 előtt már igazgatóhelyettese volt. Ellehetetlenítése miatt 1967-ben a fővárosba költözött, és segédmunkásként dolgozott. Nagyon korán, 53 évesen méltatlan körülmények között hunyt el Budapesten 1979. március 6-án. A Rákoskeresztúri köztemető kolumbáriumában helyezték örök nyugalomra. Hamvait 1990 után helyezték át a Kerepesi temető 56-os parcellájába. Gyermekei a sportérmeit az Egri Sportmúzeumnak adományozták. Szülővárosa 2008. június 25-én, a múzeum létesítésének 15. évfordulóján felállíttatta Kádas Géza emlékművét, amelyet az egri érsek is megáldott. 2014 novemberétől Egerben utca őrzi a nevét.

Szerző: Szecskó károly