JOÓ JÁNOS (1807-1874)

Szegeden született 1807. február 14-én, tanulmányait a piaristáknál végezte.

1828-ban került Egerbe, ahol a Pyrker érsek által kezdeményezett rajziskola, a Líceum épületében működő Schola Graphidis első oktatója lett. 1828-ban tagja az Egri Szépítő Comissiónak is, ennek utóda napjainkban az Egri Városszépítő Egyesület. Egerben kezdetben a Bródy Sándor utca 8. szám alatt lakott, később családjának házat épített a mai Szent János utcában.

1831-ben levelet írt Széchenyi Istvánnak, amelyben egy művészeti társaság felállítását szorgalmazta. Az ipari és művészeti jellegű szakkifejezések, terminus technicusok magyarítását is feladatának érezte, szójegyzéket is készített, amelyet az MTA Kézirattára őriz.

1833-ban megalakult az Egri Kaszinó, Joó János a következő évben már választmányi tag, később a kaszinó könyvtárát is kezelte, de ő volt a kaszinó bútorainak is a tervezője. Az 1830-40-es években számos gazdasági és irodalmi cikket írt a helyi és az országos lapokba, pl. Regélő, Athenaeum, Századunk, Magyar Gazda.

A Helytartótanácshoz 1837-ben egy kérelmet nyújtott be, amelyben egy „műtudományi” folyóirat kiadásának engedélyezését kérte, amely 1838-ban meg is jelent Hétilapok Műtudomány és Egyéb Hasznos Ismeretek Terjesztésére címmel. Folyóirata mintegy hat hónapig jelenhetett meg, utána kénytelen volt beszüntetni a kiadását elsősorban anyagi okok miatt.

Nézetek a’ magyar nemzet műveltségi és technikai kifejlése tárgyában című, 1841-ben nyomtatásban is megjelent munkájában foglalta össze elképzeléseit. Egy „Magyar Athenaeum" kidolgozását javasolta, amely a kor kulturális életének a központja lehetne. Tervezetén az egri Líceum hatása érződött: többféle iskolát, nyomdát, múzeumot és könyvtárat képzelt el egy (általa meg is tervezett) épületben. Maga a mű mintegy kétszáz oldalnyi, hat litográfiával illusztrált művelődés- és oktatástörténeti emlék.

1846-ban újra elindított egy folyóiratot Egri Hetilapok címmel. Ugyanebben az évben az érseki nyomda kurátora, majd 1853 márciusában a Líceumban működő tipográfia igazgatója lett. 1849. májusában levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben a szabadságharc hadseregének megszervezéséhez adott javaslatokat. 1851-ben a hatalom elmozdította rajztanítói állásából. Az 1862-es világkiállításon saját termelésű vörös borával érmet nyert. Ebben az időben az egri papnevelde ostorosi javainak haszonbérlője volt.

Részt vett az egri fürdők leírásában, népszerűsítette gyógyhatásukat. A mai Bazilika építésekor ő alkotta meg az épület fából készült modelljét. A modell egy (szintén Joó által készített) metszetsorozattal az épülő klasszicista székesegyházat igyekezett népszerűsíteni. Eszmék Eger vidékének jelenlegi alakulásáról című röpiratát a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1868-as egri gyűlésének vendégei között terjesztette.

A felsővárosi Joó János Óvoda is őrzi emlékét annak a jelentős egri pedagógusnak, aki 1844-ben nyitotta meg az első egri kisdedóvót. A kisdedóvó intézetek hasznosságáról már 1838-ban értekezett. 1874-ben hunyt el Egerben, a Grőber-temetőben nyugszik.

Forrás: Beszélő utcanevek