Amiről az egri utcanevek mesélnek

Kiss Péter írása a NÉPÚJSÁGBAN 1987-ből!

Kazinczy Ferenc 1787-ben iskolafelügyelő lett gr. Török Lajos kassai kerületi főigazgató mellett, és ilyen minőségében járt először Egerben 1789 októberében. Tárgyalt Eszterházy Károly püspökkel, megnézte a Líceum könyvtárát- és dicsérte Kracker freskóját. Az ő hívására 1808-ban telepedett vissza Bécsből Magyarországra, pontosabban Mezőkövesdre Balkay Pál festő, aki 1817-től kezdődően élete második felét Egerben élte le. Kazinczy legközelebb Pyrker érsek idején látogatott el Egerbe. 1828-ban az érsek meghívta a költőt, hogy tekintse meg Velencéből hozott értékes képtárát. Ezen túlmenően szó esett az irodalomról, sőt arról is, hogy az érsek „most egy püspöki templomot szándékozik építeni". Kazinczy ezt követően lefordította magyarra Pyrkernek A szent hajdan gyöngyei című munkáját, amelyből irodalmi vita is kerekedett.

A költő a fordítás nyomtatása közben az első ív elkészülte után járt újra Egerben. Feleségével együtt érkezett 1830. február 27-én. Erről az útjáról írta: „délután talán indulok hazafelé, nagy örömmel, amit nekem Eger ada, de sok bajra”. Ezen a látogatáson ismét szó esett az új templomról, amelyről Kazinczy így írt: „Az érsek most egy nagy Basilicát fog építeni, mert a mostani inkább látszik Orosz Czerkónak, mint Érseki Templomnak.

Nem lesz kupolája, nem lesz tornya... A rajzolat három táblára ki van metszve, s eggy exemplárt (példányt) elhoztam.

Még az 1970-es évek első felében is Egerben élt a Vörösmarty utca egyik házában Lacsny Béláné, a költő egyenesági leszármazottja. Kazinczy Ferenc harmadik gyermekének — Kazinczy Táliának — Hrabovszky Sándor volt a férje. Az ő fiának, Hrabovszky Gézának a leánya Lacsny Béláné, született Hrabovszky Jolán, aki egri lakásában őrizte Kazinczy Ferenc íróasztalát. Ezt a költő a 1810-es évek végétől használta 1831-ben bekövetkezett haláláig a sátoraljaújhelyi megyeháza épületében, mint napidíjas levéltáros.

Középiskolai tanulmányait dr. Tordai Ányos a ciszterci rend egri főgimnáziumában végezte, és innen lépett be a rendbe 1895-ben. Teológusnak készülvén egyetemi tanulmányait Bécsben a Pazmaneumban kezdte, de később magyar—latin szakos hallgató lett a budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetemen. Itt szerzett tanári oklevelet és doktori diplomát is. 1904-től Pécsen, 1909-től Baján volt gimnáziumi tanár. 1914-től a ciszterci rend egri főgimnáziumában tanított. Itt éveken keresztül volt a Vitkovics Önképzőkör elnöke és „hét éven át töltötte be az igazgató és a tanári testület osztatlan bizalmából a tanárszéki jegyző tisztét.” Az igazgatóhelyettes-tanárt Werner Adolf zirci apát 1924-ben a bajai III.Béla reálgimnázium igazgatójának és a ciszterci rendház főnökévé nevezte ki. Első költeményei az Egri Híradóban jelentek meg, amelynek három évig volt munkatársa. Tagja volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányának, az Országos és a Katholikus Tanáregyesületnek stb. Főtitkára volt az Egerben működő Gárdonyi Géza Társaságnak. Jó barátja volt Gárdonyinak, akit az ő javaslatára helyeztek el örök nyugalomra a várba. Tankönyvei — magyar nyelvtan, stilisztika, retorika, poétika — annak idején népszerűek voltak. A Tordai Ányos utca a Hajdúhegyen van.

Szarvas Gábor a gimnázium első hat osztályát 1842— 1848 között Baján végezte. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették fel. Ezután Győrbe ment, és belépett a bencés rendbe, de érettségi után, 1852-ben kilépett. Ezt követően jogot tanult, ezt azonban betegsége miatt nem fejezte be Mint tanárjelölt 1858-ban a ciszterci rend egri főgimnáziumába került póttanárnak. A bajai gimnáziumba 1860 februárjában nevezték ki tanárnak. Egri tanárkodása idején a „Hölgyfutár”-ba írt Egri leveleket Paprika vagy Pap Rika aláírással. Szarvas Gáborné így írt az aláírás történetéről: „a P-a jegynek tréfás története van: egy egri hölgy, aki iránt Gábor élénken érdeklődött, nevének kezdőbetűit jelenti. Barátai ezt sejtették, és sokszor vallatták, mit jelent e két betű? Egy ilyen zaklatás alkalmával azt felelte a kíváncsiaknak: Paprika, s azon túl ez volt a szokott aláírása. — Mikor a Paprika szóra kínálkozó élcek nagyon felszaporodtak, ezeknek elkerülésére megváltoztatta írói nevét, s lett Pap Rika.1861-től 1869-ig Pozsonyban tanított, miközben letette a tanári vizsgát. 1871.-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, ahol megbízták a magyar nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat létesítésével. Így indult meg a manapság is megjelenő Magyar Nyelvőr című folyóirat. 1881-ben szembetegsége miatt nyugalomba vonult. Királyi tanácsosi címmel tüntették ki 1890-ben. A magyar nyelvművelés egyik kiváló harcosa volt: állást foglalt az erőszakos nyelvújítás és az idegenszerű fordulatok ellen. A róla elnevezett utca az Arany János és a Szovjet hadsereg utca között húzódik.

Mikes Kelemen régi nemes székely családból származott. Nevelőapja hatására áttért a katolikus hitre. Tanulmányait a jezsuiták kolozsvári gimnáziumában végezte. Amikor 1707-ben II. Rákóczi Ferencet beiktatták a fejedelemségbe, Mikest családja a fejedelem udvarába adta apródnak. Itt betöltött jelentéktelen szerepe miatt a szabadságharc eseményeiből csak keveset látott. A szabadságharc bukása után követte Rákóczit a száműzetésbe, Rodostóba. Az itteni törökországi tartózkodás hosszú esztendeinek foglalatosságait, a reménykedéseket és a csalódásokat örökítette meg a Törökországi levelekben. Ezekből kitűnik, hogy nagy akaraterővel, humorérzékkel, hasznos és elmét csiszoló munkálkodással küzdötte le honvágyát. A levelek száma meghaladja a kétszázat: az első 1717. október 10-én, az utolsó pedig 1758. december 20-án kelt. Az eredeti példányokat az Egri Főegyházmegyei Könyvtár őrzi. A levelek 1858-ban jutottak Toldy Ferenc birtokába, akitől 1867-ben Bartakovics Béla érsek szerezte meg a könyvtár számára. Toldy 1867 őszén Bartakovicshoz írott leveléből kitűnik, hogy Toldy levelében nem pedig „egyik egri útja” alkalmával hívta fel Mikes leveleire az érsek figyelmét: „... e percben hozza a könyvkötő a könyveket. Nem akarom elszalasztani a jó alkalmat, s engedje Excellenciád, hogy ezeket mély tisztelettel elé terjeszthessem. Ajándékozza meg Excellenciád, különös az én kedves Mikesemet figyelmével. ..” Utcája a Hajdúhegyen található.

Kazinczy Ferenc költő