ILLÉS GYÖRGY ( 1914-2006 ) operatőr

Egerben született 1914. november 2-án, édesapja Illés Móric (1883–1944) szabómester, édesanyja Sterk Berta (1885–1960). Egerben az Almagyar utca 5. számú házban laktak. Még a némafilmes korszakban kezdődött a mozi iránti rajongása. A film bűvkörébe még gyerekként került, Egerben a barátaival folyton belógott a moziba, egy-egy filmet többször is megnézett A gimnáziumot szülővárosában kezdte, majd amikor 1927-ben Pestre költöztek, gépészeti szakiskolában folytatta tanulmányait. A filmgyárba a sógora révén került be, aki ekkor fővilágosítóként dolgozott a neves operatőr, Eiben István mellett. Illés 1935-től volt világosító, Eiben volt első mestere, ő segített neki abban is, hogy időnként statisztálhasson.

1945 és 1949 között a Magyar Film Iroda Rt.-nél (Mafirt) dolgozott, előbb segédoperatőrként, majd 1946-tól operatőrként. Kezdetben híradókat készített, önálló feladatokhoz csak 1947-ben jutott, rövidfilmek operatőre volt. 1949-ben került a Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm). Első egész estét betöltő munkája egy dokumentumfilm volt a budapesti Világifjúsági Találkozóról, majd szintén 1949-ben elkészült első játékfilmje is, a Máriássy Félix rendezte Szabóné. Ugyanebben az évben kezdődött tanári pályája is: a magyar filmművészet akkori korifeusai megbízták, hogy indítsa el az operatőri képzést a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A megbízás nem kis kihívás elé állította, hiszen ekkoriban még nem voltak tankönyvek, ezért éjszakánként körmölte a másnapi tananyag jegyzeteit, amelyben saját gyakorlati tapasztalatait foglalta össze. A főiskolán végül ötven éven át tanított, később az operatőr tanszék vezetője, 1990-91-ben a főiskola rektora is volt. Tanítványai közül többen külföldön csináltak karriert, például az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos, valamint Koltai Lajos, Kovács László és Badal János.

.Illés munkássága korszakalkotó a magyar film történetében. Gyakorlatilag ő teremtette meg a valósághű filmfényképezést Magyarországon. Korábban az operatőr fő feladata a valóság filmen történő megszépítése volt. Illés a realista ábrázolást tekintette feladatának, s ennek a felfogásnak a normáit is ő alakította ki.
Az Illés-iskola ennek a felfogásnak az átadását jelentette. A Filmművészeti Főiskolán nemzedékek sorát tanította. Több mint száz filmben dolgozott. Kiemelkedő alkotásai: Civil a pályán (1951), 9-es kórterem, Budapesti tavasz (1955), az 1958-as Ház a sziklák alatt, Szent Péter esernyője, az 1959-ben készült Szegény gazdagok és a Megszállottak (1961), az 1965-ben készült Húsz óra, Falak (1968), az 1969-ben legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt Fábri Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk (1968), Isten hozta őrnagy úr (1969), 141 perc a befejezetlen mondatból (1974), Ötödik pecsét (1976), továbbá az 1980-ban készült Fábián Bálint találkozása Istennel. A nevéhez köthető további művek: Fel a fejjel, Pacsirta, Utazás a koponyám körül, Fekete gyémántok, Legenda a nyúlpaprikásról, Az eltüsszentett birodalom, Requiem. Legutóbb 1996-ban forgatta a Retúr című filmet.

Munkásságáért számos kitüntetést kapott, köztük 1950-ben és 1973-ban Kossuth-díjat, 1967-ben kiváló művész elismerést. 1994-ben megkapta a filmszemle életműdíját, 2001 novemberében Budapest díszpolgárává avatták, 2004-ben elnyerte a Mozgókép Mestere címet, és megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést is. 1990-ben létrehozta a Magyar Operatőrök Társaságát, amelynek haláláig elnöke volt 1995-től a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte. A magyar operatőrök idős mestere 2006. június 12-én hunyt el, Budapesten.a Farkasréti temetőben lelt örök nyugalomra. 2009-ben szülővárosában, Egerben a Széchenyi utcában avatták fel az emléktábláját

Írta: Erdei László