Hevesy Sándor építészmérnök
Hevesy Sándor 1902. július 23-án született Egerben. Érettségizett az Dobó István Gimnázium-ban 1920-ban. 1926-ban diplomázott építészmérnökként a József Nádor Műegyetem-en Budapesten. A diploma után Budapesten, a neves építész, Wälder Gyula építési irodájában dolgozott, 1928-ig.
1928-ban szülővárosába Egerbe tért vissza ahol családot is alapított. Gyönyörű ikerlányai, Éva és Mária 1931 júniusában születtek. 1929-ben választották meg Eger város főmérnökévé
Hevesy Sándor gyermekkorától kezdődően szenvedélyes amatőr fotós volt és később filmeket is készített. Felvételeinek nagy része, melyek 1929–1939 között készültek a Dobó István Vármúzeum gyűjteményébe kerültek.
Eger nem csak egy munkáját kiválóan végző építészt tudhatott magáénak, hanem a korszak privát filmes krónikását is, aki ösztönös tehetségétől hajtva megőrizte az utókor számára Eger város két háború közötti mindennapjainak hangulatát és polgárainak arcát. Főmérnöki beosztásánál fogva hivatalos volt a város protokolláris és egyéb rendezvényeire, ahová magával vitte 9,5 mm-es Cinenizzo márkájú filmkameráját, mellyel megörökítette a harmincas évek állami és egyházi ünnepeit éppúgy, mint Eger háború előtti polgári hétköznapjait. Saját költségére forgatott és maga hívta elő a tekercseket is. A negyvenes évek elejétől az országban elsők között kezdett el színes diákat készíteni Agfa-Charát és Agfa-Mimosa nyersanyagra. Önzetlen munkájával a magyar kultúrtörténet számára pótolhatatlan értéket teremtett, mely tudományos feldolgozása napjainkban is folyik. A Dobó István Vármúzeum történeti gyűjteményében őrzik filmjeit és diáit, valamint szakkönyvtárát.
Érdemei közé tartozik, hogy az egyik első műemlék- és építészeti értékvédelmi kezdeményezést vitte elő Egerben: javasolta a városban a műemlék épületeket jelző táblák kihelyezését.
1957-től a Városi Tanács Ipari és Műszaki Osztályának vezetőjeként dolgozott. A város „örökös főmérnökének” címet is viselte.
Számos egri világi és egyházi épület tervezője, például a Mátra-vidéken, a három falut (Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló). Városi vízmű, Eger, Petőfi tér épületének 1930-ban és a magyar art-déco építészet terveit, majd a lajosvárosi Szent Lajos templomot (1937) valamint a Dobó tér - Eger patak fölött a ma látható neobarokk híd 1947-ben épült Hevesy Sándor tervei alapján épültek.
Az építészeti szemlélete ötvözte az értékmegőrzést és az újítás iránti érzéket: a város belvárosának rekonstrukciójában is részt vett úgy, hogy ne bontsák meg az egységes arculatot
Hevesy világosan tanúsította, hogy az építészet mellett elkötelezett a műemlékvédelem iránt. 1956-tól vezette az Egri Műemléki Bizottság elnökeként
Hivatali és tervezői munkássága révén jelentős hatást gyakorolt Eger város építészeti arculatára és műemlékvédelmi szemléletére. Egyik cikkszava szerint: „a múlt építészeti emlékeinek tanulmányozása inspirálhatja a mai kor tervezőit is…”
Az 1958-ban megjelent „Egri útikalauz” című munkájában is tetten érhető az a szemlélet, hogy a város értékeit tudatosan kell bemutatni és védelmezni. Nagyon sok helytörténeti kutatásokat folytatott, melyeknek írásai rendszeresen megjelentek az egri újságokban. Szorgalmas munkálkodását1985. április 11-én bekövetkezett halála akadályozta meg.
Hevesy Sándor olyan építészmérnök volt, aki nemcsak épületeket tervezett és városi mérnöki funkciókat töltött be, hanem tudatosan foglalkozott az épített örökség megóvásával is. A városi rendezésben, műemlékvédelemben és dokumentálásban is aktív szerepet vállalt — Eger városának történeti és építészeti fejlődésében meghatározó alakként tartjuk számon.
Írta: Erdei László
Forrás: Kamrás Lajos
