10ungnád

UNGNÁD KRISTÓF

Szlovén származású, ausztriai nagybirtokos családban született 1530 körül. Apja Johann Ungnad von Sonnegh (Sonneck) báró, jelentős ka- tonai pályát futott be, Stájerország főkapitánya volt, majd a szlavón és horvát végek generálisa. Ezek mellett Ferdinánd tanácsosa, Varasd me- gye örökös főispánja. 1541-ben aláírta és minden erejével támogatta az alsóausztriai protestáns rendek szabad vallásgyakorlásának a kérvényét. 1547. után összekülönbözött buzgó lutheranizmusa miatt a királlyal; a szász wittenbergi hercegség területére emigrált s itt a Münchof-i kas- télyban nyomdát alapított szlovén és horvát nyelvű vallási művek (teljes bibliafordítások is!) kiadására. 1564-ben halt meg csehországi utazása közben. Temetése után valamennyi a kormányzat számára elér- hető kiadói termékét máglyákon elégették. Családját buzgó lutheránus- sá nevelte. Hat fia közül csak Kristóf szolgált Magyarországon.

Ungnád Kristóf a pálya kezdetén Varasd megyében, majd a szlovén végeken szolgált. 1557-től maradt fenn az első adat katonai sikeréről; ekkor Kaproncánál csapatával tönkrevert egy török sereget. 1560-as évek elejétől Szentgyörgyvár (Gyurgyevác) prefektusa, 1565-től Varasd megye főispánja. 1563-tól jegyben járt Losonczy Annával. Ismerkedésük felte- hetőleg Ungnád Ádám révén történt, aki feleségével, Thurzó Erzsébet- tel egy ideig Temetvényben lakott, Vágcsejtével szemben, ahol Losonczy István özvegye és leánya rendezkedett be. 1567. áprilisában tartották meg a menyegzőt. Honosították és a királyi tanács tagja lett.

Ungnád első főkapitánysága Egerben

Az 1569 év júniusának a vége óta vezető nélkül volt a vár (elődje, Forgách Simon eltávoztával), mégis csak októberben iktatták be tiszt- ségébe. A kirendelt bizottság főemberei Rueber János kerületi főkapi- tány, Kielman András haditanácsos, Fejérvári János kamarai tanácsos Kapitányi instrukciója november 29-én kelt (!). Kinevezésekor Heves és Borsod megyék főispánjává tették, s megtartotta a Varasd megyei fő- ispánságot. Heves megyei alispánja 1572-ig Szentgyörgyi László, ezután Recski György volt.

Provizora Ghemes Ferenc (a korábbi katonai helyettes), annak 1571. évi haláláig. Ezután Körösi Mihály volt az udvarbíró 1576 áprilisáig. Katonai helyettese 1573-ig Barius István, azután 1575-ig Korláth Kris- tóf és Újházy Lőrinc. 1575 tavaszától Simon Antal, a volt gedővári ka- pitány. A magyar gyalogság kapitánya Nagy Gergely volt, a németeké Lazarus Holdschau (1573. évi haláláig). Szarvaskői kapitánya Balay Kálmán volt. Személyi titkára Fejérvári Imre.

A katonai állomány 1572-ig összetételében a Forgách parancsnoksága idején kialakultnak megfelelő: 500 magyar lovas, 300 magyar gyalog és 100 német gyalog képezte a vár őrségét, a kisszámú tüzérségen kívül. Ungnád már 1569-ben 100 fővel lecsökkentette a magyar gyalogság szá- mát. Az uralkodó és a Felső Részek főkapitánya szorgalmazására 1572- ben a magyar gyalogság létszámát további százzal csökkentette, a né- met gyalogságot pedig egy zászlóaljnyira (250 fő) emelte. A németek a jogi személyzettel, dobossal, trombitással, zászlóvivővel stb. a 300 fős létszámot is elérték. 1573-ban német vértes lovasok (cataphracti) is meg- jelentek, de csak 1576-tól vált 50 körüli létszámuk véglegessé.

Az egri várőrség két katonai akciójáról tudunk: 1573-ban Kálló vára építésének biztosításánál jelentős egri lovas csapat is jelen volt (a kas- sai és a szatmári mellett). 1575-ben Bekes Gáspár erdélyi vállalkozásá- ban is részt vett Báthory István ellen 200 fős egri lovascsapat Balay Kálmán vezetésével. 1573-ban a török kihasználta a vár lovasságának a távollétét, s az Eger környéki falvakat kifosztotta. Ungnád ezért nov. 19-én Felnémet, Nagytálya, Maklár, Felsőtárkány és Szöllőske részére adómentességet kért. 1571 tavaszán árulás folytán török kézre került Gedő vára, amely Ungnád felügyelete alá tartozott.

A várépítkezés jó ütemben folyt. Ez ügyben kirendelt bizottságok 1570-ben, 1571 és 1573-ban elégedettek voltak. Az építkezésekért az ud- varnál Poppendorf Ferenc kamarai tanácsos volt a felelős. A vár épí- tésze továbbra is a kerületi főépítész Ottavius Baldigara. A kivitelező munkák vezetője (prefectus coementariorum) Jakab Lobersee (alius Falubrese) volt. Az építésfizető mester (solutor structurae) szerepe meg- növekedett, e tisztet Lahner Lipót viselte. A hadfelszerelés felelőse (ma- gister armentarii) Khurczenkircher Lipót volt. Az építési ellenőr Eisler János.

1569-1576 között lebontották a szentélybástyát, megépítették félig a mai DK-i bástyát, a Zárkándy-bástyát kiegészítő EK-i füles bástya- részt, a kettő közötti falszakaszt és a mély árkot. Megkezdték a külső vár DK-i füles bástyájának az építését, a Föld-bástya köből való újjá- építését.

Ungnád parancsnokságának első két évét vallási szempontból a szent- háromságtagadók mozgalmának az elfojtása jellemezte; lelkészeiket be- börtönöztette, kivégeztette. Ebben a helvét konfesszió gyülekezete és a katolikusok egyként a segítségére voltak. Ezután, 1572-ben, Eger pro- testáns parochusa, Szikszai Bálint is zaklatásnak volt kitéve. Ungnad a lutheranus konfesszióra szorította, majd életveszélyesen megfenyegette. Szikszai ezért Debrecenbe távozott, ahol 1573-tól a város parochusa lett. Ungnád 1574-ben a kor egyik híres lutheranus teológusát, Magdeburgi Joachimot hívta meg Egerbe, és a magyarul nem tudó lelkészt a katonák lelki vezetőjévé tette, aki végül is 1575 első negyedévében érkezett meg.

Ungnád a katolikus egyháznak nem járt a kedvében, a jogtalanságok megtorlására sem gondolt. 1575-ben, az egri katolikus plébános halálakor a protestáns nemesség lefoglalta a házát, malmát. Szöllőske falu plebá- niáját és javadalmát is egy predikátor részére kobozták el. Még 1572-ben leköltöztette a káptalan az irattárát a várszékesegyház egyik tornyából. Ekkor szállították el Kassára, a kerületi főkapitány utasítására a templom megmaradt remekmívű bronz keresztelő kútját. A káptalan restaurál- tatta a Szt. Mihály templomot és a kor ízlésének megfelelő új oltárt építtetett.

Már 1571 tavaszán szó volt Ungnád leköszönéséről. 1574 elején be- nyújtott lemondása nem volt formális; azt beszélték, hogy Teufel György jön a helyére. Ungnád 1575 végén lehetett teljesen bizonyos az elmene- telében. 1576 március 27-én megkapta a horvát-szlavon báni kinevezé- sét. Május 15-én elhagyta Egert, de az új várnagy, Kolonich János Ber- talan csak június végén foglalta el a posztját és a várnak májustól ud- varbírája sem volt.

Ungnád Egerből természetesen családostul távozott. Felesége 1568-76 között három kisleányt szült, de csak egy maradt meg, Anna-Mária, akivel nem költözött Szlavóniába. Ungnád szolgálata jutalmául meg- kapta Szomolányt és Jókő várát; ezek voltak a következő időszakban a család kedvenc tartózkodási helyei. A férj és feleség ritkán találkoztak és ekkor is csak Nyugat-Magyarországon. Losonczy Annának ezt a szal- maözvegységét ismerte fel Balassi Bálint, kapcsolatukból a közismert Júlia-versek születtek.

Ungnad Kristóf ónodi zálogbirtoka és más Észak-Magyarországon fekvő jószága miatt gyakran utazgatott az első báni évében, különösen Hejcén időzött sokat, felesége szőlőbirtokának központjában. Ez idő alatt elődje, Alapy Gáspár bán tovább vitte a hivatali teendőket (1577 végé- ig). Varasdi alispánja Druskovácski Gáspár, vicebánja Zobok János vol- tak Ungnád fő segítőtársai.

Ungnád báni tisztében egy jelentős katonai szerepléséről tudunk. 1579- ben a horvát és szlavón végek parancsnokainak egyesített seregéhez vezette a horvát-szlavón nemesi csapatokat és az Unna folyó középső völgye mentén előrenyomulva részt vett Buzin és Zselin várak vissza- foglalásában.

A horvát határvidék parancsnokával, Johann Ferenbergerrel, majd Zrínyi Györggyel Ungnád összekülönbözött. Kifogásolták, hogy a birto- kai hasznára, de a töröknek kedvezve állított révet a Dráván Zákány- ban (1581); továbbá, hogy Ivanics várába és Vízvárba (Somogy m.) pro- testáns predikátort hozatott (1582). A DNy-i határvidék egésze felett ör- ködő Károly főhercegnek, az osztrák rekatolizáció első nagy alakjának, hogy mennyiben volt szerepe Ungnád 1582. évi elmozdításának tervé- ben, pontosan nem tudni. Már ekkor felmerült ugyanis, hogy újra ki- nevezik Eger főkapitányává. Ungnád első reagálása:,,nem akar egy pa- ripáról szamár hátára ülni". Ungnádot 1583-ban veje, Erdődy Tamás javára mégis lemondatták báni tisztségéről.

Ungnád második egri főkapitánysága

június 15-én iktatták be. Újra kinevezték Heves és Borsod me- gyék főispánjává, de megtartotta a varasdi főispánságot is. Hevesi al- ispánja ekkor még az idős Recsky György volt. A beiktató bizottság tagjai: Ferdinánd Nogarola gróf (megbízott kerületi főkapitány), Félix Herberstein báró (udvari kamarai és haditanácsos), Franz Ulrich Rot- huet mustramester, magyar tehát nem volt köztük. Ungnad hároméves megbízást vállalt. Feltételként kért 50 lovas puskást (archibuser), a ti- zedszedés jogát az egri püspökség területén, sőt, a váci püspökség tize- deit is, a környező megyék adóját és kezdetre 20 000 tallér készpénzt az erődítés folytatására, továbbá 12 000 Ft kincstári segélyt zsoldfizetésre. Provizora Nagy István várnagy volt (castellanus et provisor), aki Ra- déczi egri püspök tiszttartója is volt. Nagyot a káptalan és a Szepesi Kamara együttes nyomására Radéczi halála után 1586 áprilisában el-

bocsájtják. Ekkor lett csak Balásdeák István Ungnád katonai helyettese, aki ugyan időnként (így 1582-ben) főhadnagyként" is szerepelt. Az új provizor 1568 augusztus végétől Szikszai Imre, aki 1537 tavaszán le- mondott. A német csapatok parancsnoka Zakarias Lang volt.

Baldigara 1583. évi távozását követőleg a várépítkezés felelőse, egy- úttal a kivitelezés vezetője Bartholomeus, de Ponto volt. Az 1585. évi halálával Baldigara segédje, Christoforo Stella építkezési felügyelő ke- rült a helyére, 1586 évtől. Stella nemcsak Egerben, hanem Szendrőn és más végvárakban is dolgozott, székhelye azonban 1590-ig Egerben volt. Az ÉK-i bástyát a külső várban félig építették meg, de az árkok ásása mindenütt befejeződött, hála a kb. 150 főnyi török és magyar rabnak. akiknek napi robotmunkájukhoz tartozott. A városfal és bástyák épí- tése jobb ütemben haladt.

Ungnád a feleségét magával hozta Egerbe. Nemcsak a várban volt szép lakosztálya, hanem nagy háza állt a városban is. Ungnad kocsmát is fenntartott.

1587 tavaszától maga intézte a vár provizori ügyeit, s nagyon sok sza- bálytalanság árán tudta csak katonáit pénzben és természetben fizetni. A felnémetiek 1587-ben Egerbe menekültek a súlyos török adóterhek miatt. Eger kivételével már valamennyi környező település a töröknek adózott. 1587 őszén a német puskás lovasok mind elszöktek a fizetetlenség miatt és a gyalogság száma is erősen megcsappant, a város védelmére már nem futotta. Ungnád elkobozta a katonaság számára a parasztok ökreit (nem tudtak ezért szántani), a posztókereskedők áruit ellenérték nélkül rekvirálta. Szemtanúk jelentése szerint Ungnád elvesztette tar- tását és folyamatosan szitkozódott.

A szerteágazó bajok 1587 őszén felőrölték Ungnád erejét. 1587. okt. 20- án ágynak esett, állapota napról napra súlyosbodott, november 4-én hajnalban meghalt. A gyorsfutár még aznap délután jelentette a hírt Kassán. November 12-én temették el a kassai Szt. Erzsébet templomban.

Ungnad Kristóf parancsnokolt a leghosszabb ideig Egerben az összes főkapitány között, és ő volt az egyedüli, aki az egri várban halt meg.

Ungnád a feleségét magával hozta Egerbe. Nemcsak a várban volt szép lakosztálya, hanem nagy háza állt a városban is. Ungnad kocsmát is fenntartott.

Ungnad Kristóf parancsnokolt a leghosszabb ideig Egerben az összes főkapitány között, és ő volt az egyedüli, aki az egri várban halt meg.

Mellékletben cserép dombormű Ungnád Kristóf és Losonczy Anna