Eger városa hazahozatja Aradról Lenkey János negyvennyolcas tábornok hamvait!
Egerbe érkezett Sín János munkás, aki kiásta az aradi vértanúk csontjait.
Eger, 1934. június 24.
Több ízben foglalkoztunk már Lenkey János negyvennyolcas tábornok Aradon nyugvó csontjainak hazaszállításával. Két évvel ezelőtt találták meg az aradi vár mellett a magyar szabadságharc vértanújának csontjait és bitófáit. Akkor a magyar sajtó felvetette azt a gondolatot, hogy a hamvakat szállítsák haza, s több város hangoztatta igényét a nemzeti ereklyékhez. Két év óta azonban felsőbb helyen nem történt érdemleges és eredményes intézkedés a vértanúk hazahozatalára.
A vértanúk közé kell sorolnunk Lenkey János honvédtábornokot, aki 1807-ben Egerben született, s az osztrák hadseregben szolgált a szabadságharc kitörése előtt. Galíciában állomásozott, mint a Würtenberg huszárok egyik századának parancsnoka, amikor hírül vette a délvidéki vérengzéseket. Századával együtt május 28-án hazaszökött s az alakuló honvédség első szilárd pontját teremtette meg. Később Komárom parancsnoka lett, majd a tiszai lovashadosztály parancsnoka. Világos után az aradi börtönbe került, de nem tudta a Kamarilla kivégeztetni, mert fogságában megőrült. 1850-ben halt meg s az aradi ó-temetőbe temették el. Amikor az aradi vértanúk sírjait megtalálták, figyelmébe ajánlottuk az illetékes tényezőknek, hogy velük együtt Lenkey tábornok hamvait is szállítsák haza, azonban ebben az ügyben sem történt eddig semmi.
Most Egerbe érkezett Sín János, egy lelkes magyar ember, aki az aradi vesztőhely ásatásainál működött, s elsőnek találta meg a vértanúk sírját. Mint mondotta, nem nyugszik, míg biztos helyen nem tudja Lenkey sírját. Sín János, igaz hazafias érzéstől áthatva, úgyszólván fillér nélkül jött Egerbe, mert a vasgyár, ahol dolgozott, már szünetel, hogy felhívja az egri hatóságok és polgárság figyelmét a Lenkey sírját fenyegető veszedelemre. Előadta ugyanis, és fényképekkel igazolta, hogy a Lenkey sírját magában foglaló temetőt a románok házhelyekké parcellázták s az egri születésű szabadsághős nyugalma csak addig van biztonságban, amíg a parcella tulajdonosa megkezdi az építkezést, ami minden nap megtörténhet. Akkor pedig kíméletlenül kiszórják csontjait s megsemmisítik a már egyébként is széttört sírkövét. Sin János azonnal felkereste Trak Géza polgármestert, aki jegyzőkönyvet vétetett fel az elmondottakról és a jövő hét elején érintkezésbe lép a kormánnyal, hogy mi módon lehet hazaszállítani Lenkey hamvait, szülőföldje temetőjébe.
Mi a magunk részéről csak helyeselhetjük a közvetlen érintkezés felvételét, egyben azonban kérjük a hatóságot, hogy az ügyet állandóan tartsa napirenden, elintézését föltétlenül sürgesse, mert késedelemre nincs idő. Ha pedig nem sikerülne rövid időn belül megoldani a kérdést, Eger város társadalmának hazafias érzésű közönsége mindent el fog követni, hogy hazahozassa nagy fiának porait.
(Első kép az aradi vértanúk kivégzése, a második kép a Kisasszony temetőben Lenkey sírja, a harmadik képen Sín János a vértanúk sírjainak feltárása közben)

