Csillagásztorony és Hell Miksa

1776-tól kezdte meg működését a Specula, vagyis a csillagásztorony. A megfigyeléseket a hatodik emeleti megfigyelőtermekből, a kupolából, illetve a teraszról végezték. Hell Miksa bécsi származású, magyar csillagász szerezte be az eszközöket Európa legjobban felszerelt csillagászműhelyeiből. Érdekesség, hogy összesen 21 testvére volt, szülei és testvérei német nemzetiségűek voltak, azonban a tehetséges csillagász 1750-től már magyarnak vallotta magát, amit hivatalos iratok is bizonyítanak. Az ő nevére keresztelt csillagászati múzeumban megtalálhatóak a kor tudományos eszközei, amelyekkel a makrouniverzum megfigyelhető és tanulmányozható: különböző tükrös és lencsés távcsövek, amelyeket a kor csillagászai használtak.

A többi rész egy másik tárlat része a Barna György Optikatörténeti kiállításé. Itt mikroszkópok, lencsék, régi videokamerák tekinthetőek meg, amelyekkel talán még nagyszüleink készítettek felvételeket szüleinkről. Hatalmas fényképezőgépek melyekkel pedig ma már csak a történelemkönyvek lapjain találkozhatunk.

A kontinens legrégebbi Camera obscuraja

A torony csúcsán találjuk a legizgalmasabb attrakciót, a Camera obscurát. Lényegében egy hatalmas fényképezőgép közepében állunk, ahol tükörrendszerrel kivetítik a város élő képét egy asztal lapjára. Az egri Sötétkamra világszinten is különleges, ez a kontinens legrégebbi működő ilyen készüléke! Ha lehetőségünk engedi, napos időben látogassuk meg, hiszen ilyenkor a legjobb a kép minősége. Felhős időben kicsit homályosan látunk, esős időben pedig sehogy, hiszen ekkor nem működik a kamera. A termet eredetileg is szórakozás céljára hozták létre, egy városi legenda szerint pedig a régi egri urak közül a féltékenyebbek innen tartották szemmel a városban járó feleségeiket. Igen, hát csalfának lenni soha, sehol nem volt szerencsés, Egerben aztán meg kiváltképp nem.

Forrás: 
Képen a Líceum csillagvizsgáló tornya látható