Szent János katedrális az egri várban

Sugár István írása 1977-ből

Akármi nő furcsán is hangzik, de az egri várat meglátogató sok százezernyi vendégnek csak elenyésző csekély hányada járja végig a püspöki székesegyház feltárt maradványait. Ezért tűzzük mai sétánk céljául e kimagasló helyet, s múltjának megismerését. Az egri püspökséget első királyunk, Szent István alapította, s a hagyomány azt tartja, hogy ő építtette az első székesegyházat is. A fennmaradt oklevelek tanúbizonysága szerint Szent László, s az őt követő uralkodók gazdag adományokkal ajándékozták meg a püspökséget s a katedrálist. A tatárjárás borzalmas pusztításainak a székesegyház is áldozatul esett, A pusztítás és a helyreállítás olyan alapos volt, hogy egykori létezésére csak szerény maradványok utalnak. A XII. századi háromhajós Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelt katedrális három félköríves szentéllyel zárult. Ma is állnak a gondosan faragott kváder kövekből rakott szentélynek, a hajó északkeleti és délkeleti sarkának a maradványai. A pillérek vonalában a feltárás során előkerültek további pillérek alapozásai is. A két pillérsor választotta három hajóra a templombelsőt. Egy szépen faragott faloszlopfejezetét a kőtárban helyezték el. A falfestéstöredékek alapján freskókkal díszítettnek tudja a művészettörténet ezt a székesegyházat, Padozatát fehér és fekete márványdarabokból összerakott mozaikpadló fedte. Az oltár előkerült fehér márványtöredékei levelekkel és indákkal gazdagon faragottak. Ennek a román kori székesegyháznak a mérete 24x46 méter, ami e korban igen tekintélyesnek számított, és a püspökség gazdagságára utal. A XIII. századi székesegyház a tatárjárás dúlása után IV. Béla király újjáépítő munkája nyomán születik meg. Az uralkodó nemcsak kijavíttatta az épületet, de a kor ízlése szerint át is alakíttatta azt. Minden két pillér közé egy nagyobb és erősebb pillér épült. A gazdagon tagolt pillérek és a fali pillérek tartották a hajó boltozatát. A katedrális belső tere áttekinthetőbbé vált, de megtartotta román kori jellegét, s a méretei sem változtak. A XIII. századi székesegyház hajójának a falai és támpilléreinek maradványai ma is láthatók a gondos feltárás nyomán. A XIV. század gótikus építkezéseivel igen jelentős korszak köszöntött az egri vár Szent János székesegyházára. A nyugati főhomlokzat elé két hatalmas toronypár épült, s így a két keleti fekvésű toronypárral együtt, a pécsi székesegyházhoz hasonlóan, négy torony ékesítette a katedrálist. Számottevően bővítették is a templomot. Három félköríves szentélye mögött keleti irányban egy nagy méretű háromhajós, szentélykörüljárós csarnoktemplomot emeltek, melynek padlószintje jelentékenyen magasabban fekszik, mint a régi, román kori templomé. A számottevő bővítések természetszerűen csúcsíves, gótikus stílusban készültek. A hajó oldalához kétoldalról kisebb kápolnák sora csatlakozott. Az igen tekintélyes építkezés Dörögdi Miklós püspök nevéhez kapcsolható, aki csaknem 30 esztendőn át töltötte be az egri egyházmegye püspöki tisztét. (1332—1360.) Az építkezéseket az 1430 körüli években Rozgonyi Péter püspök folytatta, aki prépostságot is alapított a várban. A huszita háborúskodások idején is súlyosan károsodott a katedrális, de Héderváry László püspök, úgy tűnik, nem a késő gótikus részek kijavításával foglalatoskodott, hanem az építési költségeket egy új katedrális felépítésének megkezdésére fordította. Igen jelentékeny a XV. század végén a későgótikus székesegyház megépítése. Ekkor létesül a már meglátogatott püspöki palota is a várban. A katedrális ekkori építkezései a sziléziai Beckensloer János, Rangoni Gábor, Dóczy Orbán és Bakócz Tamás püspökök nevéhez kapcsolódnak, s a munka csaknem be is fejeződik. A feltáró ásatások több évtizedig tartó hatalmas építkezéseket találtak e korból. Lebontották a román kori szentélyek mögött a gótikus székesegyház bővítményt, s annál lényegesen nagyobb, bízvást mondhatjuk, hogy hatalmas méretű későgótikus építményt emeltek. Hatalmas méretű pillérekkel három ­ hajós, szentélykörüljárós, boltozott csarnoktemplom létesült, kétoldalún zárt kápolnasor húzódik, mely a sokszögzáródású szentélynél a templom tere fölé nyílott sugárkápolnákkal folytatódik. A sugárkápolnák hátfalába ülőfülkéket alakítottak ki, s a kápolnák díszes faragványokkal ékes ajtókkal nyíltak a templom terébe. A nyugati fekvésű zárt kápolnáknál csigalépcső vezetett a katedrális emeleti karzatára. Ilyen megoldást eleddig nem találtak magyarországi viszonylatban. A művészettörténeti kutatás egybehangzóan állapítja meg, hogy a legkiválóbb európai építőműhelyek XV. század végi munkái sorában van a helye az egri püspöki katedrálisnak is a várban. A Szent János székesegyház méretei és műrészletei részben a kassai dómra, részben pedig a prágai későgótikus templom építészetre emlékeztetik a figyelmes szemlélőt. A templomot, 1506-ban villámcsapás sújtja, s felgyújtja azt. Megindul ugyan az újjáépítés, de a XVI. század zavaros politikai viszonyai, s a várnak végvárrá való kiépülése nem kedvez a hajdan pazar szépségű katedrálisnak. Varkocs Tamás, Perényi Péter várkapitánya, egy harántfallal leválasztja a templomról a sokszögzáródású szentélyt, lebontatja felső falait, alsó részeiből pedig a híres-neves szentélybástyát alakítja ki. E hatalmas méretű zárófal a belső vár keleti zárófalát alkotja. Tetején jó kilövési lehetőséggel ágyúállást alakítanak ki. Ezen a vastag, úgynevezett Perényi falon épített ágyúállást „töltés”-nek emlegetik a várszám adás kötetei, de így énekel róla Tinódi is. Az 1552. évi ostrom súlyosan károsítja a székesegyház megmaradt építményét, sőt, a sekrestyében berendezett lőporraktár felrobbanása jóvátehetetlen károkat okoz benne. Az ostrom után részben fegyverraktárnak hasznosítják a templom hajóját, sőt ott tárolják kupacokba halmozva fel az összegyűjtött török ágyúgolyókat is. Veráncsics Antal püspök keserű szívvel nyugtázza a püspöki katedrális hanyatlását. A törökök is fegyverraktárul hasznosítják a templomot, de pusztulása Eszterházy Károly püspök nevéhez kapcsolódik. Egy 1753. évi mérnöki rajz szerint még állnak a székesegyház jelentős részei. A megmaradt fennálló falak lebontására 1783 után került sor, miután Eszterházy a kincstártól visszaváltotta a várat. Rendszeresen bontják-rontják, robbantják a falakat, hogy hasznosítsák építőanyagát. A vár Szent János székesegyházának feltárása már a XIX. században kezdetét veszi, de a tudományos ásatásra csak a két világháború között került sor. A nagy és jelentékeny munka befejezése az Országos Műemléki Felügyelőség utóbbi években folytatott tevékenységének egyik legjelentékenyebbje.

Katedrális a középkorban: