Kalmet - Kapu az egri Cifrakapu története

A középkor folyamán, Eger fokozatosan kiépülő belvárosa körül kezdetben csak fapalánk kerítést létesítettek. Hogy ez így volt még 1552-ben, a nevezetes török ostrom, idején is. Ezt bizonyítja Tinódi Lantos Sebestyénnek, a hősi vár- védelemről írott költeményében foglalt mondata:

„és vala az városnak tapasztott palánkja”

A gyenge fakerítést kezdték azután, a mind veszedelmesebbé váló háborús helyzetre tekintettel, a XVI. század utolsó évtizedeiben erősebb kőfallal kicserélni. Így kerülhetett sor a mai megemlékezésünk tárgyát képező Cifrakapu első komolyabb kiépítésére 1587-ben, az egri káptalan által (a környező városrész t.i. a káptalan földesurasága alá tartozott!), ahogyan erről egy fennmaradt érdekes reneszánsz kő emléktábla értesít.

A török hódoltság alatt az építmény, amely ekkor a „Kalmet Kapu” nevet viselte, úgy látszik komoly jelentőséggel bírt. Az 1664-1666 között nálunk járt „világutazó”, Evlia Cselebi legalábbis így emlékezik meg róla:

„a Kalmet kapu úgyszintén nyugatra nyíló kettős kapu. A kapu előtt

felvonóhidakon kell átmenni. E Kalmet kapu fölé Kara Mahmud aga csizmájának sarkantyúit függesztették fel, melyeknek különös vas karikái vannak.

Az ozmán uralom, elmúltával, 1698-ból való az első rendelkezés, amely kapunkra vonatkozik. Ekkor intézkedik a város császári parancsnoka, hogy egy tizedesnek kell őrködnie, „auf den flüschen their” vagyis a víz a patak melletti kapunál, amely nem lehetett más mint az egyidőben „Felnémeti kapu”, azután ,.Porta Germanica” néven is említett, későbbi Cifrakapu.

Hanem érdekes és talán nem is egészen érthető, hogy a 18. század kezdetén a kapun való átjárást először teljesen lezárták, majd az 1780-as évek elejéig a Cifrakapu állítólag csak mint gyalogkapu működött.

A Cifrakaput utolsó formájában 1781 körül alakították ki. Ekkor épült meg a sokat emlegetett ottani árvízvédő fal és ennek keleti végénél, körülbelül a

mostani Cifrakapu téri iskola előtt állott a Cifrakapu. Ez a kapu az egykori szemtanúk állítása szerint „hatalmas” boltíves építmény volt.

Honnan kapta a városkapu a „Cifrakapu” nevet? A kapu közvetlen szomszédságában ékeskedett a Mária utcai patakhíd, több szép szoborral, oszlopokkal, esténként kivilágított lámpákkal. És ha ez így volt, valószínű, hogy a közeli városkaput is díszítették szobrászati alkotások, továbbá a már említett feliratok, bizonyára szépen kidolgozott „cifra” kőtáblákra vésve: és így jöhetett létre azután a „Cifrakapu”, majd ezzel összefüggésben a szomszédos külvárosnál a „Cifra-hóstya” elnevezés.

Írta: Hevesy Sándor

Cifra kapu Gaspar Bouttats: Eger északról, 1684. metszetén.