ARNAUT PASA FÜRDŐJE.

Eger török megszállásának idején 1610-17. közötti években építette Arnaut egri pasa. Ismert tény, a török vallási kényszerből építette a fürdőket, ugyanis a szent könyvük a Korán az imádkozás előtt előírta a muszlimok számára a tisztálkodást. A magyaroktól beszedett adókból, rablásokból a dúsgazdag Arnaut egri pasának módjában állt maga és mohamedán környezete számára egy szép fürdőt, törökül ilidzsát építtetni, ahova magyar ember nem tehette be a lábát. Az 1640-es években Egerben járt híres török utazó Evlia Cselebi leírása szerint gyógyhatással bírt a víz a bőr és egyéb betegségek ellen. Megemlítette még, hogy a fürdők három részre tagolódtak: egyet a férfiak, egyet az asszonyok, egyet pedig az állatok használtak. Az állatok fürdője a jelenlegi strand fürdő kavicsos medencéje helyén lévő meleg vizű tó volt.

Georg Hoefnagel holland festőművész, térképész 1588-ban Egerről készült rézmetszetén látható a magyar melegvizű fürdő. Tehát a török iga előtt is évszázadok óta fürödtek a gyógyvízben az egriek. Arnaut valószínű ennek köveit felhasználva hozta létre fürdőjét, ezért nem tudhatjuk, hogy milyen volt a magyar fürdő. Bizonyíték miatt mellékelem Hoefnagel térképét, amely készítése tévedésből 1614. évet jelöl, holott 1601-ben halt meg.

Arnaut pasa fürdője napjainkig fennmaradt és nevezetessége Egernek. Építészeti érdekesség, amely ma is pont ugyanott és majdnem ugyanúgy működik, mint fél évezreddel ezelőtt. A fürdőben a 34 °C meleg radon tartalmú gyógyvíz a medencék alját borító kövek alatt tör fel három helyen, a mai Török-medence, a "Tükör medence" és a Pezsgő-fürdő medence alatt.

Az 1700-as évek elején, a Rákóczi szabadságharc idején a felszabadított országrésznek Eger volt a központja. II.Rákóczi Ferenc fejedelem és tisztjei, mivel gyakran jártak itt, szívesen meglátogatták a melegvizű fürdőt. Később az építmény egyre rosszabb állapotba került emiatt 18. század második felében az egyház birtokába került. Nekiláttak a rendbehozatalnak, a fürdő hibáit kijavították, új tetőt emeltek, valamint új részeket építettek hozzá. Sajnos az egri polgárok nem élvezhették az új fürdő áldásos hatását, mert a 19. század második felétől már csak az egyház emberei használhatták, Eger polgárai a meleg vizű tó vizébe kényszerültek, ha fürdeni akartak.

A fürdő a 20. század elején nyitotta meg újra kapuit, kiegészült tisztasági fürdőrésszel, mely nagyon népszerű lett a lakosság körében.

1959-től kezdődően már orvosi kezelések is működtek.1965-ben a fürdő a rekonstrukció során kapja vissza a törökkorban volt magas kupoláját, és belülről mintegy 200 ezer darab aranyszínű mozaikkal ékesítették.

A hajdani ilidzsához egy úgynevezett nyaktaggal kapcsoltan a déli irányban megépült a Markoth Ferenc Kórház részeként a Reumatológia fekvőbeteg ellátó osztály is.

Végül érdekességként megjegyzem, hogy az utolsó budai pasát is Arnautnak hívták. Ez az albán származású Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa 1616-ban született és a lakáskultura.hu azt írja, hogy ő az egri fürdő építtetője, természetesen ez tévedés.

Írta: Erdei László

Arnaut pasa fürdője