Az egri versenyuszoda felavatása 1925-ben

Sugár István írása, 1961 májusában

Eger város úszósportjának egyik kimagasló eseménye az 50 méteres versenyuszoda elkészülte, illetve használatba vétele volt. Úgy hisszük tehát, hogy nem lesz közömbös, ha röviden ismertetjük az építés előzményeit és az 1925. május 26-i felavatással kapcsolatos eseményeket.

Az uszoda helyén egykor kis tavacska terpeszkedett, amelyet a föld méhéből előtörő langyosvizű forrás táplált. A Tímár utcai derék bőrcserzők itt dolgozták fel bőreiket, s itt mosták az egri asszonyok szennyes ruháikat. A bővizű tó fölös vizét csatorna vezette el az Eger patakba, sőt a csatorna mellett egy vízimalom is állott, amely az egriek gabonáját őrölte.

Forrástavacskát 1856-ban építették ki először úszómedencévé, amely ki volt kövezve, s nagyságra nézve nem volt nagyobb, mint a mainak a fele.

Ám az egyre felfelé ívelő egri úszósport az 1920-as évek során egyre hevesebben követelte egy korszerű versenyuszoda építését, míg a harc végre sikerre vezetett. Az új versenyuszoda terveit Eger úszóbüszkeségének, Bárány Istvánnak édesapja, Bárány Géza és Márkus Béla mérnökök készítették el. A kivitelezés munkáját pedig a jóhírű egri építők, Márkus Béla és János vállalták magukra.

Az 50 méter hosszú és 17 méter széles uszodát az Egri Városfejlesztő RT. építette meg. „Nagyobb a mi uszodánk, mint a tourellesi, ahol az olimpiai úszóversenyeket tartották a múlt évben, Párizsban. Az csak 16 méter széles és 50 méter hosszú”— írta az Egri Népújság, amely egyébként így számol be az elkészült versenyuszodáról: A régi melegvíz környéke örvendetesen szépül. Parkosítás, fásítás mindenütt. Zöld pázsit, zöld lombok. Már rá se ismerünk a régi jó uszoda tájékára. Az Uszoda utca felől 20 méter hosszúságban fokozatosan mélyül a víz, alkalmas helyet képezve a társas fürdőzök és gyengébb úszók számára. Ezen túl közel 3 méter a mélység. Az északi oldalon tágas homokfürdők és park. Úgyszintén nyugaton, ahol hatalmas, vasból készült trambulin emelkedik a magasba és a keleti végen, ahol a versenyek fölött bíráskodó zsűri részére áll a díszes emelvény, mellette pedig az igazgatói lakás és irodahelyiségek. Az épület teteje lapos, mint a trópusi házaké. Homokkal van borítva, korlátokkal szegélyezve, egyik legkedveltebb helye lesz itt a napfürdőzőknek. A déli oldalon a pompásan megkonstruált emeletes kabinépület. Százkilenc egy és kétszemélyes kabin és 5 nagy, társas vetkőző gyermekeknek. Egyszerre 350 ember kényelmesen vetkőzhet a nagy kabinházban. A legérdekesebb specialitása az új versenyuszodának a téli bejáró, a téli öltözőbe. Ez külön Márkus-Bárány találmány. Egy csapóajtón át úgy járhat keresztül rajta ki az uszodába és vissza az öltözőbe az úszó, hogy egy pillanatra sem emelkedik ki a vízből. Nagy, milliárdos építkezés volt az új versenyuszoda, amelynek előnyeit rövidesen tapasztalni fogja Eger közönsége és városunk is közelebb jut vele a fürdőváros kedvelt eszméjének megvalósításához.

A versenyuszoda megnyitását május 26-ra tervezték, ünnepélyes igazgatósági üléssel és bemutató versennyel egybekötve.

A megnyitó ünnepségről így írt a riporter:

- Már fél ötkor sűrű tömeg lepte el a hatalmas úszómedence mindkét oldalán a süppedő, puha homokstrandot. A kabinház földszinti és emeleti folyosóit, a lapos tetőzetet, míg a tanuló ifjúság a trambulin mellett levő korlátok mögött nyert pompás elhelyezést. Bárány igazgató és a Márkus mérnöktestvérek, a nagy mű tervezői és felépítői, örömtől sugárzó arccal fogadták az érkezőket, akik sikert, szerencsét és boldogságot kívántak az új uszoda létrehozóinak. Elsőnek Bárány Géza főmérnök emelkedett szólásra. Szerény szavakkal ecsetelte a versenyuszoda jelentőségét, majd néhány adatot sorolt fel az építkezésekről, s köszönetét mondott a Márkus-testvéreknek.

Ezután a város részéről e szavakkal adták át az uszodát a közönségnek:

- Városunk szeretetéből keressük a városfejlesztés külön útjait, de minden út találkozik ott, ahol a földben rejlő kincsek kihasználásában látjuk a városfejlesztési program tengelyét. Azok is így gondolkoztak, akik a fürdők kiépítésének széles perspektíváját biztosabban látták a Városfejlesztő RT. kezében, mint a városnál, amelynek akkor még nem voltak kifejlesztve közüzemei abban a mértékben, mint ma. A versenyuszoda kiépítésével hatalmas lépéssel jutott előbbre a városfejlesztés programja. Csak ma nyitjuk meg a versenyuszodát, de június elsején már nagy nemzetközi mérkőzés színhelye lesz városunk. Külföldiek jönnek ide, akik ismerni, otthon pedig majd ismertetni fogják Eger szépségeit, a magyar Athént, a XVIII. század csodás szépségű barokk művészetét. Megindul az idegenforgalom, amely forrása lesz városunk fejlődésének.

Találó volt a megnyitó beszédek végakkordja: „ A mai nap csak kiinduló pont városunk fejlesztésében, amelyet még sok más hasonló fog követni”

Az új versenyuszoda felavatási ünnepségét bemutató verseny fejezte be, 50 m hátúszás, 50 m gyorsúszás, 3x50 méteres staféta, majd műugrás szerepelt a műsoron, végül a Felső Kereskedelmi és a Főreál Iskola vízipóló-csapatai mérkőztek a középiskolás bajnokságért.

1925. május 27-én indult fényes fejlődésnek Eger úszósportja. Az egri úszók és vízilabdázók mai sikerednek fényében talán nem volt érdektelen visszatekinteni az egri versenyuszoda életének első óráira.